Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - Fallenbüchl Zoltán: A Szepesi Kamara tisztviselői a XVII–XVIII. században / 193–236. o.

218 Fallénbüchl Zoltán nek, s így a kamara sorsa megpecsételődött. A török veszély elmúltával nem volt olyan ellensúly, mely a hivatalt eddigi formájában fenntarthatta volna. Jellemző azonban, hogy a szepesi kamara most már valódi kamarai adminisztrációvá való átszervezésekor a tisztviselői karral méltányosan jártak el. Az idősebb tisztviselők: Melczer Pál tanácsos, Korponay Sándor lajstromozó, Ternyey István jegyzőkönyvvezető, Makay János és Vrabely Mátyás irodatisztek nyugdíjba kerültek, de több szolgálni képes tanácsost meghívtak a pozsonyi kamarába. Így Orczy Lászlót, palocsai Horváth Józsefet, Laffert Antalt és Okolicsányi Józsefet; a két utóbbi azonban inkább a teljes fizetéssel való nyugdíjazást választotta, de nem ment Pozsonyba.

106 Rath és Jordánszky számtisztek a Kassáról Pozsonyba átszállított levéltárral együtt kerültek a pozsonyi kamarai központhoz.

109 Bures járulnokot is átvették. Schickmayer József létszámfeletti járulnok ügye kapcsán a kamara leszögezte, hogy a már státusban levő fizetéses személyzetet mindenképpen el kell valahol helyezni.

110 A hét főnyi létszámfeletti járulnok elhelyezésére kötelezettséget vállalt a kamara,

111 addig is 200, illetve 100 forintot utalt ki nekik, s a németül nem tudóknak is ígért megfelelő állást. A szepesi kamara helyét egy valódi, most már a szó szoros értelmében vett kassai kamarai adminisztráció vette át, jóval kisebb területtel és hatáskörrel, kisebb tisztviselői apparátussal. Élére Péchy Zsigmond adminisztrátor került, régi helybeli nemes, új hivatalnokokkal: 1 ülnökkel, 1 titkárral, 1 aktuáriussal és 3 kancellistával.

112 A szepesi kamara régi tisztviselői közül csak Okolicsányi Elek fogalmazó és Lehoczky László irodatiszt maradtak itt szolgálatban, mindketten nemesek. Az új kassai kamarai adminisztráció alárendelt szerepet játszó pénzügyigazgatási szerv, egy a három kamarai adminisztárció közül. Jellemző az új helyzetre, hogy Péchy adminisztátor rokonának, Péchy Lajosnak megengedi ugyan a magyar kamara, hogy hivatali gyakorlatot szerezzen a kassai adminisztrációnál, de a kinevezést, fizetéses állást nem enged a számára. A szepesi kamara sorsát és személyzeti viszonyainak alakulását legnagyobbrészben központjának, Kassának és a körülötte fekvő területeknek történelmi sorsa szabta meg. A török uralom elől északkeletre szorult magyar nemesség, mely szolgálatára jelentkezett, határozta meg a hivatal társadalmi összetételét és szellemi arculatát. Amint izolációja a felszabadító háborúk után megszűnt, az osztrák uralkodóház egyre erőteljesebb abszolutizmusával és a Pozsonyból irányított magyar központi pénzügyigazgatási szervezettel szemben sajátos színezetét is elvesztette funkciójával együtt. Fennmaradásáért azonban szívósan küzdött: benne egy, a bécsi és a pozsonyi hivatalnoksággal egyidőben, de külön, jelentős mértékben helyi adottságokból létrejövő, időnként, különösen a XVII. században és a XVIII. század második felében erősebben magyar jellegű, patriarkális tisztviselőréteg kialakulását figyelhetjük meg. 108 Uo. 1774. november 71. sz. és december 535. sz. 109 Uo. 1775. szeptember 170. sz. és február 309. sz. 110 Uo. 1775. április 151. sz. (az 1775. március 21-i Hofrescript alapján.) 111 Uo. 1775. április 457. sz. (az 1775. április 8-i Hofrescript alapján.) 112 OL, MKL, Jegyzőkönyvek. 1774. Gremialia, Cancellaria, Regestratura.., jegyzőkönyv 1774. november 4-i 87. ülés, (az 1774. október 3-i Hofrescript alapján.) Valamint: MKL, Departamentum Cancellariae 1774. november 71. sz. 'V