Levéltári Közlemények, 38. (1967)
Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - Kávássy Sándor: Földosztó szervek és működésük Somogyban 1919-ben / 69–85. o.
80 Kávássy Sándor tosi hivatallá szervezték át őket. 74 Az a tény viszont, hogy a földosztással kapcsolatos intézkedéseket a járási gazdasági felügyelőségekhez továbbították, 75 arra utal, hogy a járási székhelyeken működő birtokrendező biztosokat a gazdasági felügyelőségekhez osztották be, illetőleg, amennyiben a bizottságokat földbiztosi hivatalokká szervezték, azok a gazdasági felügyelőségek keretében, de mindenesetre azoknak alárendelten fejtették ki tevékenységüket. Legvalószínűbbnek az utóbbi tekinthető. Somogyban tehát a Tanácsköztársaság kikiáltása után a földosztás és birtokrendezés addig kialakult szervezete jelentős átalakuláson ment keresztül. A földosztás és birtokrendezés teljes egészében a termelőszövetkezetek hatáskörébe került át, irányítását, mint egyszemélyi felelősnek, a Földművelésügyi Népbiztosság a népbiztosi jogkörrel felruházott Farkas Adolfnak kezébe helyezte. A végrehajtásra a Kaposvárott székelő szövetkezeti központban külön birtokrendező osztályt hoztak létre. A járási székhelyeken — mint az valószínűnek látszik — a gazdasági felügyelőségek hatáskörébe utalták, illetőleg az ezekhez tartozó foldbiztosi hivatalok feladatává tették a végrehajtást. így, mire a Forradalmi Kormányzótanács Országos Birtokrendező és Termelést Biztosító Bizottság, valamint vármegyei, járási és községi birtokrendező és termelést biztosító bizottságok felállításáról szóló XL. számú rendelete 76 , és a Földművelésügyi Népbiztosság 5. számú, végrehajtási utasítást tartalmazó rendelete 77 1919. április 4-én napvilágot látott, Somogyban már készen állott a birtokrendezés új szervezete. Elannyira, hogy Hamburgernek a rendelet megjelenése előtti napon szóbeli utasítást kellett adnia, hogy a rendelet Somogyra nem vonatkozik, és a végrehajtástól eltekint. 78 Somogyban tehát a földosztás és birtokrendezés a Tanácsköztársaság kikiáltása után kialakult szervezete épp oly sajátos, mint az előző volt. Míg más megyékben a birtokrendezést a vármegyei birtokrendező és termelést biztosító bizottságok irányították, addig itt ezt a feladatot a szövetkezeti központban létrehozott birtokrendező oszály látta el. Míg másutt a járásokra nézve a rendelet járási birtokrendező és termelést biztosító bizottságok létrehívását írta elő, addig Somogyban ezt a funkciót a járási gazdasági felügyelőségek töltötték be. A falvak vonatkozásában pedig — mint ez a forrásokból kitetszik — a birtokrendezés a birtokrendező választmányok, illetőleg a munkástanácsok hatáskörébe került. Az ismertetett szervezet tevékenységének előterében természetesen tovább74 Erre látszik utalni az, a földosztás tárgyában 1919. április 6-án Marcaliban felvett jegyzőkönyv, amelyen „Somogy Megye Marcali Járásának Földbiztosi Hivatala" feliratú körbélyegző található, s amelyben a kiküldött birtokrendező biztos mint a járási birtokrendező bizottság képviselője szerepel. KÁL, Széchényi Andor Pál marcali uradalmának iratai 110/1919. sz. 75 Ld. erre a tabi járási gazdasági felügyelőhöz 1919. április 5-én kiadott távirati utasítást. A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai VI. Bp. 1959. 145. 1. Ugyanezt igazolja Latincának a nincstelenek legelőügyében 1919. április 18-án kiadott rendelete: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején, összeáll.: Szigetvári István. Bp. 1959. 113. 1. 76 A Forradalmi Kormányzótanács XL. sz, rendelete. 1919. április 4. (A Forradalmi Kormányzótanács és a népbiztosok rendeletei. I. füzet Bp. 1919. 46—49. 1.) 77 A Földművelésügyi Népbiztosság 5. sz. rendelete. 1919. április 4. (A Forradalmi Kormányzótanács és a népbiztosok rendeletei I. füzet B rész, Bp. 1919. 38—39. 1.) 78 KÁL, SMAI 9905/1919., ilí. 9901/1919. sz.
