Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - Veres Miklós: Az Archivum Regni története, 1765–1874 / 31–67. o.

60 Veres Miklós A ladulák betűk szerinti egymásutánja tehát később semmiképpen nem lehetett szilárd alapja egy ideális levéltári rend kialakításának. A ladula, amely eredetileg levéltári és raktári jelzet is volt egyben, a levéltári anyag más helyiségbe való átköltöztetésével az utóbbi rendeltetését elvesztette. Ezt ugyanis csak úgy lehetett volna megtartani, ha az új helyiségekben ís azonos beosztású rekeszeket helyeztek volna el. A fentieknek megfelelően a ladula, mint levéltári jelzet sem tükrözi a levéltár organikus rendjét. Ezt csak a fondok és fondcsoportok címe mutatja, amelyeket a 18. század végére a következőképpen alakítottak ki: Acta instaurationis Archivi Regni Diplomata regum Hungáriáé Pacis tractatus Acta reincorporationis Acta privilegialia Mandata ad status et ordines regni Regulamenta et dislocationes militaria Acta diaetalia Acta diversorum concursuum regni (Acta) commissionis systematicae (Acta) indigenarum Acta conscriptionum regni (Acta) rectificationis portarum Acta commissionum limitanearum Mappae regni metales Acta religionaria Acta de terrae motu (1763) Acta insurrectionalia ' Acta miscellanea Acta privatorum Acta deputationum regni A fondokhoz készített elenchusokat és indexeket nem a levéltár végén, hanem ott helyezték el, ahol erre megfelelő hely adódott. A levéltár fenti rendszere a 19—20. század folyamán több változáson ment keresztül. Az e századokban keletkezett fondok és állagok új, vagy fondösszevonások következtében felszabadult régi ladula jelzetek alá kerültek. így egyes fondoknál megszűnt az eredeti, logikusnak tekinthető sorrend, amit — a most közzétett táblázatok hiányában — a ma érvényes fondjegyzék összeállításánál nem lehetett rekonstruálni. Az eredeti felépítés határozottan jobb és logikusabb volt a mainál, mivel az anyag felállítása a levéltárra vonatkozó iratokkal kezdődött. A mai szerkezet a levéltár elsŐ 14 fondjánál a 19. században kialakult, s több esetben helytelenül alkalmazott ladula jelzetek sorrendjét követi, ami több helyen sem az organikus rendet, sem az időrendet nem tükrözi. így pl. az anyag mai levéltári (és raktári) rendje négy, csak a 19. században képződött fonddal; a Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia és a Ludovica Katonai Akadémia irataival, valamint a Lánchíd építésére vonatkozó iratokkal kezdődik. Csak ezután következnek a bé-