Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Padányi Gulyás Gyuláné: La Gazette des Archives, No. 48–54. (1965–1966) / 262–265. o.

Folyóiratszemle 263 északamerikai tanulmányútja tapasztalatait összegezvén, a könyvtári és levéltári hálózat, a történeti társulatok, múzeumok szervezetét, működését vázolja. — JEAN-PIERRE BABELON a Bastille ma feltalálható 43 makettjének (a legrégebbit 1790-ben ajánlották fel a Nemzetgyűlésnek és az Archives Nationales-ban helyezték el) és emlékül széthordott, feliratokkal ellátva megőrzött köveinek leírását és jegyzékét publikálja. — GEORGES WEILL a párizsi Nemzeti Levéltárba nemrég bekerült Északi Vasúttársasági iratanyag egy részének, a párizsi Körvasút fondjának selejtezését, rendezését és kutatási lehetőségeit ismerteti, kiegészítve a különböző, később szindikátusba tömörült körvasút-társaságok történetével. — A francia levéltárosok XII. kongresszusának sommás beszámolója után a francia levéltárosok baráti és szakmai egyesülete ugyanebben az időben (1965 októbere) megrendezett közgyűléséről olvashatunk részletes jelentést; ebből kiemeljük a levéltári kézikönyv és a mű függelékeként megjelenő levéltári terminológiai lexikon szerkesztési munkálatainak előrehaladását. A levéltárosegylet 1965. évi körkérdésének (A francia levéltárak és működésük régiók szerinti megszervezése) vitáján, noha általában a pénzügyi nehézségeket emlegették, mindamellett hangsúlyozták a regionális levéltári szervezetben a levéltáros szerepének előtérbe kerülését. — Az 1966. évi körkérdés a francia levéltáraknak a tudományos kiadványokkal kapcsolatos politikáját kívánja megvitatni, elöljáróban leszögezvén, hogy kizárólag levéltári segédletek, szöveg- és forráskiadványok szerkesztési és kiadási lehetőségeire vonatkozó válaszokat kér. Az első kérdéscsoportban részletezendő, hogy a kérdőívre feleletet adó levéltáros hive-e a fenti levéltári tudományos munkák kiadványprogramjának, s ha igen, ezt a munkát országos, régió szerinti vagy megyei szinten, milyen feltételek között, milyen sorrendben szervezné meg. A második kérdéscsoport a kiadványok technikai megvalósítására (sokszorosítási módok, már elkészült, de még kéziratos segédletek esetleges mielőbbi kiadása, a kiadványok anyagi szempontjai) vonatkozik. — 1966. No. 52. Az elnöki beszámoló bizakodó hangon említi a levéltárak és közigazgatási felsőbb hatóságok együttműködésében tapasztalt fejlődést. A pénzügyminisztérium kebelében szervezett központi szervezési és módszertani hivatal, amely valamennyi francia ügyviteli szerv ilyen jellegű problémáival foglalkozik, s melynek külön levéltári munkacsoportja alakult, a levéltárosképzésre, az iratselejtezésre stb. vonatkozó kérdések megoldását jelentősen elő fogja segíteni. — Hogyan látják a levéltár problémáit az ügyviteli szervek? — A Posta és Távközlési igazgatóságon (P. T. T.) alakult szervezési és módszertani irodát vezető P. RAMBIER erről számol be sommás tanulmányában. A P. T. T. munkacsoportot szervezett, amely 1960 óta az irattári mikroreprodukció kérdésének kidolgozásán, a mikrofilm és fotókópia hiteles vagy majdnem hiteles voltának elbírálásán, a zúzdába vagy a Nemzeti Levéltárba küldendő anyagok felmérésén fáradozik. Szerző a mikrofilmező műhelyek helyiség- és felszerelésproblémáit érintve, a P. T. T. eddigi tapasztalatait ígéretesnek látja. — A. JOURDAN a polgári repülés titkársági irattárának kezelésével kapcsolatos új kísérletről számol be. Az anyag felmérése, osztályozása, selejtezési jegyzék készítése a szervezési-módszertani iroda, valamint a Nemzeti Levéltár megbízottja együttműködésével történt. — G. GILLE a csehszlovákiai Metternich-levéltár leltárát ismerteti (az anyag ma Prágában, a földmívelésügyi minisztérium fondjában található). — A Varia rovatban M. BAUDOT levéltári főfelügyelő reflektál a folyóirat egyik legutóbbi számában Yves Pérotin tollából megjelent, a levéltároshivatás válságát taglaló cikkére. A levéltári rendezésre és megfelelő segédletek készítésére vonatkozó általános szabályozást elsőbbrendűnek tartja, mint a dokumentumtömeg selejtezését. — A hanglevéltárak kérdésével foglalkozik C. H. LECONTE cikke. A nemzetközi paleofóniai társaság születéséről beszámolván, fejtegetését magyarázattal kezdi; mi a paleofónia? S válaszol: a múlt meghallgatása. A társaság szenvedéllyel kutatja föl világszerte a történeti becsű hangfelvételeket, megszervezi a hangosfilm-cserét, a kérdéses dokumentumok valódiságának igazolását, azok terjesztését, s végül a történeti hanglevéltárakban való elhelyezését. Sürgeti a francia társaság létrehozását. — A folyóirat jelen számában a Krónika és Ismertetések rovatokon kívül az 1965. év folyamán publikált levéltári segédletek bibliográfiáját találjuk. — No. 53.: Mint az elnöki bevezetőből kitűnik: a teljes folyóiratszámot a francia levéltárosok 12. kongresszusának szentelték, a kongresszusi téma („A levéltár és a kutatás") jegyében elhangzott előadások szövegének közlésével. Az első napon a Nemzeti Levéltárral foglalkozván, P. TIMBAL, a jog- és közgazdaságtudományok professzora a középkorra és a forradalom előtti korra vonatkozó történeti kutatások használhatóbb segédletekkel való megkönnyítését kéri. (A folyóirat a professzor kérelme nyomán a levéltárban összeállított útmutatótáblázatokat is közli.) Javasolja, hogy a történészek — viszonzásul — kutatómunkájuk során állítsák össze egy-egy fond vagy fondrész leltárát. — A régi iratok osztályának vezetője, A. MIROT, válaszában részletezi a levéltári leltárkészítő munkák nehézségeit. A történészekszerkesztette leltárak elgondolásával szemben fölmerülő néhány letagadhatatlan objektív akadályt is megemlít. — P. RENOUVIN bölcsészkari professzor a forradalom, a XIX. és XX. század