Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - Fallenbüchl Zoltán: A Szepesi Kamara tisztviselői a XVII–XVIII. században / 193–236. o.

206 FallenbücM Zoltán pénzügyigazgatás síkján volt tervbe véve. Mikor 1709-ben a budai kamarai adminisztráció megszüntetését tárgyalja a pozsonyi magyar kamara, nyomban arra is kiterjeszkedik, hogy a „kassai adminisztráció" is Pozsonytól függjön,

46 amire meg is volt a törvényes jogalapja. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a szepesi kamarai névsorok az uralkodói centralizáló törekvések és a bécsi udvar befolyását mutatják a személyzeti ügyekben is. Meixner Ferenc Antal szepesi kamarai tanácsos — előbb a bányavárosok pénztárnoka — és a visszatért osztrák Thavonat Albert Lajos báró, mint szepesi kamarai elnök intézkednek gazdasági, hatásköri és személyzeti ügyekben egyaránt. Thavonat ellen — akiben méltán látták az udvari' kamara emberét, noha már hosszú szolgálatra tekinthetett vissza a szepesi kamaránál — a magyar kamara nem habozott az állásfoglalással. Azt hozták fel ellene, hogy mint szepesi kamarai elnök független akar lenni a magyar kamarától, elnöki és nem igazgatói, adminisztrátori címet visel.

47 Sikerült is 1712 végén az udvari kamarával visszahívatni. Ez azonban természetesen nem jelentette az udvari kamara kipróbált embere számára karrierje végét, sőt néhány évvel később hatásköre már az összes magyar kamarai tisztviselők működésére kiterjedt, királyi biztosi minőségben.

48 Mélyebbrehatóan befolyásolta a szepesi kamara személyzeti újjáalakulását Meixner Ferenc Antal tevékenysége. Meixner már 1710-ben lett a szepesi kamarai adminisztráció tanácsosa, egyben pedig királyi kiküldetésben mint „deputatus Superioris Hungáriáé commissarius regius" intézkedett a szervezési, személyzeti és más ügyekben. Meixner a rekatolizációs törekvések előharcosaként különösen a protestantizmus elleni küzdelmet szorgalmazta. A sárospataki kollégiumot például három ízben is, 1711-ben, 1712-ben és még 1714-ben is el akarta venni a reformátusoktól és a jezsuitáknak kívánta adni.

49 Olyan hivatalnokokat szeretett volna a kamarában látni, akik feltétlenül engedelmeskednek neki. Susztrik Imrét és Stemper János Jakabot ő hozta 1710-ben szinte elsőként a kamarához. Susztrik pénztáros ugyan már néhány év múlva nyugdíjba vonult, de családja 1760-ig nem hiányzott a kamara hivatalnoki karából: egy másik Susztrik, András, az írnokságon kezdve a titkári rangon át a tanácsosságig vitte: magyar nemes volt, „kendi" előneve tán sárosmegyei származására enged következtetni. Mindenesetre 1756-ban birtokos volt Sárosmegyében.

50 Stemperrel kevésbé jó fogást csinált Meixner. Ez a szepesi kamarai központból a nagyobb jövedelemmel kecsegtető sóvári sóhivatalhoz ment át, ahol főnökével, Feigenputz perceptorral, ki 1717 óta a szepesi kamara tanácsosa is volt, együttesen 1726-ban maleversiós perbe keveredett.

51 A Stemperek is a szepesi kamara törzsökös hivatalnokgárdáját gyarapították, mert János Jakabon kívül ketten: András és Ferenc is az irodában szolgáltak, az utóbbi még az 1740-es években is. 46 OL, MKL, Protocollum Cameralis Consilii 1709. 170—í71. I, 47 OL, Uo. 1712. 1, 45. 1. 48 Kérészy Zoltán: Adalékok a magyar kamarai pénzügyigazgatás történetéhez. Bp. 1916. 145. 1. 49 Szombatki János: A sárospataki főiskola története. Ford. Gulyás József. Sárospatak 1919. 240. 1. 50 Tóth i. m. I. köt. 268. 1. 51 österreichisches Staatsarchiv — Hofkammerarchiv, Vermischte Ungarische Gegenstände. Fase. 24.