Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - Réti László: A Magyar Tanácsköztársaság pecsétjei / 173–191. o.

186 Réti László Ha kerek, egyetlen szám jelöli az átméretet, ha más alakú, úgy két számmal jelölöm szélességét és magasságát. Végül az ötödik sorba kerül az esetleges megjegyzés a pecsét állapotáról: hiányos, elmosódott, halvány, átírt. A jobb alsó sarokba kerül a pecsétet hordozó irat levéltári jelzete. Ha a további kutatások során egy már régebben lefényképezett, „leltárba vett" pecsétnek jobb példányára akadok azt is kiemelem és lefényképeztetem. Ez a fényképmásolat ugyanabba a borítékba kerül, mint az előző, adatai rákerülnek annak kartotékjaira. A kartoték két példányát külön-külön sorozatban őrzöm. Az egyiket a leltári számok sorrendjében, a másikat a szervek funkcionális rendjében. Tudományos publikációkban — így e tanulmány keretében is — az egyes pecsétekből az eddig előkerült legjobb példányt mutatom be, de minden retusálás, javítás nélkül, akkor is, ha így nagyon hiányos és nehezen ismerhető fel. Az esetleges népszerű publikáció vagy más felhasználás (kiállítás) feladata lehet a hiányok kiegészítése, az eredeti pecsét helyreállítása. A pecsét leírásában természetesen jelzem, hogy hiányos, vagy sérült, halvány vagy átírt stb. Ügy gondolom, hogy a hiányos pecsétek eredeti formában, retusálás nélkül való publikálása felel meg egyedül a tudományos követelményeknek és egyben ösztönzést is ad jobb példányok felkutatására és esetleges későbbi publikálására. E tanulmány megírásáig már több mint 4000 pecsétet gyűjtöttem össze, ennyi féle tanácsköztársasági pecsét fényképmásolatát és adatait őrzöm. Átkutattam a Párttörténeti Intézet, az Országos Levéltár, a Hadtörténeti Levéltár, a Fővárosi Levéltár és a jelentősebb tanácsköztársasági iratanyaggal rendelkező megyei levéltárak teljes tanácsköztársasági iratanyagát és így a kutatás lényegében befejezettnek tekinthető. Természetesen előkerülhet és elő is fog kerülni még az idők folyamán sok tanácsköztársasági pecsét, de azt hiszem jelentős tömeges „lelőhely" már nem maradt feltáratlan. Gyűjteményemben megtalálható valamennyi központi államhatalmi és államigazgatási szerv jónéhány pecsétje, sok-sok üzem, vállalat és más intézmény, valamennyi vármegye, több mint száz járás és ötszáz község, a Vörös Hadsereg csaknem minden alakulata, a központi és helyi párt- és szakszervezetek sok-sok pecsétje. Mindezek érdekes, tarka képét adják a Tanácsköztársaság változatos, élénk, forradalmi lendületű szervezeti életének, tevékenységének. Azt hiszem a pecsétekkel való foglalkozás általános tudományos jelentőségén túlmenően, külön nagy jelentősége van a forradalmi átalakulások időszakai pecsétjeivel való foglalkozásnak. A békés fejlődés időszakaiban ugyanis a pecsétek használata megmerevedik, egységes és pontos szabályok és előírások határozzák meg az egyes szervek és szervtípusok egységes formájú és tartalmú pecsétjeit. Ilyen időszakokban a szervek beosztása, hivatali szervezete, alá- és fölérendeltségi hierarchiája is pontosan meg van határozva és a kutatás számára könnyen hozzáférhető. Egészen más a helyzet a forradalmi átalakulás időszakában. Ilyenkor minden gyorsan változik, hiányosak, vagy teljesen hiányoznak az egyes szervezeti formák pontos leírásai,* igen nehéz eligazodni a folytonosan alakuló, változó valóságban. A pecsétek azonban többé-kevésbé pontosan, gyakran meglepő gyorsasággal, nyomon követik ezeket a változásokat, tehát segítségükkel nem egyszer rekonstruálni lehet olyan átmeneti szervezeti formákat is, amelyekre vonatkozólag írásos emlék, vagy adat egyébként nem maradt fenn.