Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - Réti László: A Magyar Tanácsköztársaság pecsétjei / 173–191. o.

186 Réti László Ha kerek, egyetlen szám jelöli az átméretet, ha más alakú, úgy két számmal jelölöm szélességét és magasságát. Végül az ötödik sorba kerül az esetleges meg­jegyzés a pecsét állapotáról: hiányos, elmosódott, halvány, átírt. A jobb alsó sarokba kerül a pecsétet hordozó irat levéltári jelzete. Ha a további kutatások során egy már régebben lefényképezett, „leltárba vett" pecsétnek jobb példányára akadok azt is kiemelem és lefényképeztetem. Ez a fényképmásolat ugyanabba a borítékba kerül, mint az előző, adatai rá­kerülnek annak kartotékjaira. A kartoték két példányát külön-külön sorozat­ban őrzöm. Az egyiket a leltári számok sorrendjében, a másikat a szervek funkcionális rendjében. Tudományos publikációkban — így e tanulmány keretében is — az egyes pecsétekből az eddig előkerült legjobb példányt mutatom be, de minden retu­sálás, javítás nélkül, akkor is, ha így nagyon hiányos és nehezen ismerhető fel. Az esetleges népszerű publikáció vagy más felhasználás (kiállítás) feladata lehet a hiányok kiegészítése, az eredeti pecsét helyreállítása. A pecsét leírásában ter­mészetesen jelzem, hogy hiányos, vagy sérült, halvány vagy átírt stb. Ügy gon­dolom, hogy a hiányos pecsétek eredeti formában, retusálás nélkül való pub­likálása felel meg egyedül a tudományos követelményeknek és egyben ösztön­zést is ad jobb példányok felkutatására és esetleges későbbi publikálására. E tanulmány megírásáig már több mint 4000 pecsétet gyűjtöttem össze, ennyi féle tanácsköztársasági pecsét fényképmásolatát és adatait őrzöm. Át­kutattam a Párttörténeti Intézet, az Országos Levéltár, a Hadtörténeti Levél­tár, a Fővárosi Levéltár és a jelentősebb tanácsköztársasági iratanyaggal ren­delkező megyei levéltárak teljes tanácsköztársasági iratanyagát és így a kutatás lényegében befejezettnek tekinthető. Természetesen előkerülhet és elő is fog ke­rülni még az idők folyamán sok tanácsköztársasági pecsét, de azt hiszem jelen­tős tömeges „lelőhely" már nem maradt feltáratlan. Gyűjteményemben megta­lálható valamennyi központi államhatalmi és államigazgatási szerv jónéhány pecsétje, sok-sok üzem, vállalat és más intézmény, valamennyi vármegye, több mint száz járás és ötszáz község, a Vörös Hadsereg csaknem minden alakulata, a központi és helyi párt- és szakszervezetek sok-sok pecsétje. Mindezek érdekes, tarka képét adják a Tanácsköztársaság változatos, élénk, forradalmi lendületű szervezeti életének, tevékenységének. Azt hiszem a pecsétekkel való foglalkozás általános tudományos jelentősé­gén túlmenően, külön nagy jelentősége van a forradalmi átalakulások időszakai pecsétjeivel való foglalkozásnak. A békés fejlődés időszakaiban ugyanis a pe­csétek használata megmerevedik, egységes és pontos szabályok és előírások ha­tározzák meg az egyes szervek és szervtípusok egységes formájú és tartalmú pecsétjeit. Ilyen időszakokban a szervek beosztása, hivatali szervezete, alá- és fölérendeltségi hierarchiája is pontosan meg van határozva és a kutatás számára könnyen hozzáférhető. Egészen más a helyzet a forradalmi átalakulás időszaká­ban. Ilyenkor minden gyorsan változik, hiányosak, vagy teljesen hiányoznak az egyes szervezeti formák pontos leírásai,* igen nehéz eligazodni a folytonosan alakuló, változó valóságban. A pecsétek azonban többé-kevésbé pontosan, gyak­ran meglepő gyorsasággal, nyomon követik ezeket a változásokat, tehát segít­ségükkel nem egyszer rekonstruálni lehet olyan átmeneti szervezeti formákat is, amelyekre vonatkozólag írásos emlék, vagy adat egyébként nem maradt fenn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom