Levéltári Közlemények, 38. (1967)
Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - Réti László: A Magyar Tanácsköztársaság pecsétjei / 173–191. o.
176 Réti László A modern festékes pecsét tehát észrevétlenül, fokozatosan lépett a régi, főleg viaszpecsét helyébe és terjedt el azután annál sokszorosan szélesebb körben, vált általánosan használatossá. //. A tanácsköztársasági pecsétek meghatározása és leírása Mivel a modern festékes pecséttel sem a magyar, sem a nemzetközi tudományos kutatás eddig nem foglalkozott, szükségesnek tartom részletesebben kifejteni és pontosan meghatározni, mi is az, amivel az alábbiakban foglalkozni kívánok. Pecsétnyomónak nevezem azt az eszközt, amellyel a festéket az iratokra felviszik. Ez általában gumi- vagy fémlapból kiemelkedő szöveg és ábra. Ez egyúttal lényeges eltérést is jelent a középkori pecsétnyomótól, amelynek negatív metszése volt. Előfordul ugyan — igen ritkán — negatív metszésű pecsétnyomó által létrehozott, negatív ábrájú festékes pecsét is, ez azonban a kezdeti időkben főleg azáltal keletkezett, hogy a viasz pecsétnyomót használták festékes pecsétekhez, de akkor is oly kevés esetben, hogy ez itt elhanyagolható. 9 Pecsétnyomó és bélyegző között nincs különbség, illetve a különbséget az okozza, hogy a lenyomatot, amelyet általuk létrehozunk, pecsétnek vagy bélyegzésnek tekintjük-e. Pecsétnek nevezem — az alább felsorolt megszorításokkal — a pecsétnyomó segítségével az iratokra felvitt festékréteget, lenyomatot. A továbbiakban mindenekelőtt tisztázni kell, hogy nem minden bélyegzőlenyomat pecsét. Míg a középkorban a viasz- vagy más pecsétet kizárólag az okmányok hitelesítésére vagy tulajdon lezárására használtak, addig ma a bélyegző-lenyomatok használatának számtalan területe létezik. Szó volt már a postai bélyegzőkről. Ezenkívül használatosak olyan bélyegző-lenyomatok, amelyek figyelmeztetést, munkautasítást, tulajdon megjelölését, vagy a legkülönbözőbb felszólításokat tartalmaznak. Vannak érkezési, nyilvántartási és cégjelzést tartalmazó bélyegzők. Mindezeket nem tekintem pecsétnek. Pecsétnek kizárólag azt a festékes lenyomatot tekintem, amely átveszi a régi „három dimenziós" pecsét alapvető feladatát, tehát amely az okmány, az aláírás hitelesítésére szolgál. Ez a modernkori, festékes pecsét, amelyet a továbbiakban egyszerűen csak pecsétnek fogok nevezni. Minden más, formájában a pecséttel azonos, de funkciójában attól eltérő lenyomatot bélyegzésnek nevezek. A modernkori pecsét azonban nem mindig különíthető el teljes határozottsággal a különböző bélyegzésektől. Egyszerű a dolog a postai bélyegzéseknél, valamint a fentebb említett, különböző utasításokat, felhívásokat tartalmazó, vagy érkezési, tulajdont jelző bélyegzőknél. Ezek már formájuknál, tartalmuknál fogva elütnek a pecséttől, könnyen elhatárolhatók tőle. Más azonban a helyzet a cégjelzést szolgáló bélyegzésnél. Ez formájában, tartalmában, általában 9 Mivel a gumi- vagy a fémpecsétnyomó által létrehozott festékes pecsétek megkülönböztetésére nem találtam biztos módszert, ezért ezeket nem választom el egymástól. — Itt említem meg, hogy a Tanácsköztársaság idején használt pecsétnyomók általában nem maradtak meg, nem találhatók. A Legújabbkori Történeti Múzeum azonban őriz egy 20 darabból álló tanácsköztársasági pecsétnyomó gyűjteményt. Ezekről másolatokat készítettem és azokat besoroltam gyűjteményembe. Lásd a melléklet és a függelék 1. és 57. száma alatt. (A továbbiakban csupán a számokat közlöm zárójelben.)
