Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Archivni Časopis, R. 1965–1966. / 127–128. o.

Folyóiratszemle 127 A szám tartalmas ismertetést közöl a Schwerini Városi Levéltárról, kiemelve annak az ifjúság körében végzett ismeretterjesztő munkáját. — A folyóirat mindkét évfolyamának füzetei részletes tájékoztatást adnak a hazai és külföldi szakirodalomról. Jánosi Ferenc ARCHIVNI CASOPIS. Vydává Archívni Správa Ministerstva Vnitra v Nakladatelstvi Orbis N. P. Praha. R. 1965.: Sv. 1.: ZEMENE R. a folyószámos iratkezelésben keletkezett tárgyilag tagolatlan iratanyag átrendezésére tesz javaslatot, szlovákiai, részint két világháború közötti megyei, részint 1945 utáni iratanyag példáján. — HOLEC FR. a prágai városi levéltár példájából vett szempontokat ad fontosabb fondok levéltári selejtezéséhez, tekintettel azok gyakran 80 Vo-ig értéktelen anyagára. — BAJGER L. és KUNA J. a szaktárcák 1953 óta kiadott selejtezési ügykörjegyzékeivel kapcsolatos problémákat és gyakorlatot ismerteti. — MRÁZKOVÁ L. a Habsburgok toszkán ágának az első világháború alatt Nyugat-Csehországba került családi levéltárát ismerteti, benne a Toszkánában az olasz egység megteremtéséig uralkodó Habsburgok az európai diplomáciatörténetre is jelentős külképviseleti irataival. —• KUBICEK J. a levéltári munka szempontjából rendkívül jelentős hivatalos nyomtatványanyag rendszeres gyűjtésére hívja fel a figyelmet. — A beszámolók között a szlovák levéltárak 1964. évi pozsonyi konferenciájáról és a prágai Központi Állami Levéltár tízéves tudományos tevékenységét bemutató kiállításról olvashatunk. — Sv. 2.: TVARŰZEK BR. Csehszlovákia felszabadulása hadtörténetének forrásait ismertetve, a szovjet, román és lengyel levéltárakban, valamint a moszkvai Marx-Engels-Lenin Intézetben őrzött dokumentumokra hívja fel a figyelmet. — TYWONIAK J. a belső-csehországi levéltárak és az 1958—1964 évi helytörténeti munka címen (I. rész az előző számban) ad áttekintést a Prága körüli kerület (melybe azonban Prága mint főváros nem tartozik bele) helytörténefckutatási problémáiról. A cikk második részében a helytörténeti jellegű társadalom-, uradalom- és községtörténeti, valamint helynévkutatással, helyi kultúr- és művészettörténettel foglalkozó munkákat tárgyalja. — HOLÁ V. a geodéziai és kartográfiai vonatkozású iratok selejtezésével foglalkozik az 1963-ban kiadott központi utasítás alapján, — kiemelve a kataszteri anyag és a földreformokra és a birtokszabályozásokra vonatkozó iratok nagy jelentőségét. — TOMANDL N. a levéltárakban őrzött erdőtérképek jelentőségére hívja fel a figyelmet: bemutatja típusaikat, sajátos léptékeiket, rendszerüket, s a készítésüknél alkalmazott német terminológiát. — CIGÁNEK FR. az államosított üzemek iratanyagának (benne a műszaki dokumentációnak) levéltári értékelésével kapcsolatos problémákat tárgyal, kiemelve az üzem és irattári szervezet felderítésének fontosságát, s a selejtezés nehézségeit. — A beszámolók között a prágai Központi Állami Levéltár 1954—1964. évi működéséről szóló részletes beszámoló és HLAVÁCEK I. a külföldi paleográfiai irodalomról tájékoztató áttekintése érdemel figyelmet. — Sv. 3.: HORKOVIC V. a nemzeti felszabadítás! harc és a szlovák népi felkelés történetének forrásairól értekezve elsősorban a kommunista párt és a munkásmozgalom 1939 óta kibontakozott tevékenységének forrásait ismerteti. — DUBOVSKY J. a szlovák adóhivatalok és adóigazgatás történetét ismerteti, azok 1849-ben kezdődő megszervezése óta. E rendszert először csak 1927-ben módosították, és csak 1934-ben egységesítették. A szerző ismerteti az e hivatalok iratkezelésére vonatkozó előírásokat is. — ZÁLOHA J. a Schwarzenberg hercegek délcsehországi hatalmas birtokain 1793-ban megteremtett egységes levéltárigazgatás és ennek során kialakított egységes rendezési elvek történetét ismerteti: a XIX. század húszas éveiig tartó rendezési munkák során készült segédletek mai napig elsőrendűen használhatók. — Sv. 4.: HOFFMANN FR. és OBRSLÍK J, a délmorva kerületben 1958 óta folyó történetkutatói munkát ismerteti, benne a levéltárak szerepével. Döntő jelentőségűek ebben a munkában a Brno-ban összpontosított különböző szintű levéltárak; újonnan kibocsájtott tematikus segédleteik sokoldalú segítséget nyújtanak a kutatásnak. Jelentősek a brnói diplomatikai kutatások. A munkát körzeti levéltárak kiterjedt hálózata segíti elő. — HANZAL J. a levéltárügy fogalmának alakulását vizsgálja az újabb, elsősorban német és cseh levéltárelméleti szakirodalomban. Vizsgálja a levéltárügy felosztását, a levéltárelmélet feladatait és a levéltárosképzés problémák. — A beszámolók között kiemelendő az A. Huscava, pozsonyi történeti segédtudományi professzor 60 éves születésnapját méltató megemlékezés. — HOFFMANN G. ugyanitt érdekes adatokat közöl a régi cseh vasiparban használt súlyokról és mértékekről. — R. 1966.: Sv. 1.: HRBATOVA A. — SOUKOUP J. a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága 1921—1938 közötti fondjának rekonstrukciós munkálatait ismerteti, kitérve ennek a kapcsán a pártarchívum két világháború közötti történetére, az archívum szervezetére és az anyag feldolgozására. — VOLDÁN V. a Brno-i Állami Levéltárnak az erdészeti szakemberekkel folytatott együttműködését ismerteti: a nagymennyiségű erdészeti iratanyagban végzett levéltári