Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - IRODALOM - Vörös Károly: Kossuth Lajos összes munkái VI. Ifjúkori iratok. Törvényhatósági Tudósítások. Sajtó alá rendezte: Barta István. (Magyarország újabbkori történetének forrásai). Bp., 1966. / 114–116. o.

114 Irodalom KOSSUTH LAJOS ÖSSZES MUNKAI VI. \.. IFJÜKORI IRATOK. TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK Sajtó alá rendezte: BAETA ISTVÁN Bp. 1966. 1202 1. (Magyarország Üjabbkori Történetének Forrásai) A felszabadulás után kibontakozó magyar történettudomány egyik legelső és máig is egyik legnagyobb szabású kiadói kezdeményezése a Kossuth Lajos összes munkáinak kiadását célzó forráskiadványsorozat életrehívása volt. A kiadvány jelentősége kettős: azon túlmenően, hogy jelentősen közelebb viszi az olvasót Kossuth tevékenységének és egyéniségének megismeréséhez, roppant segítséget nyújt magának az egész korszaknak, mondhatjuk, az egész magyar XIX. századnak megismeréséhez is. Mert a század politikai-társadalmi pszichéjére magyar viszonylatban kétségtelenül Kossuth egyénisége nyomta rá bélyegét: részint, döntően, 1848—1849 napjaiban, a forradalmi államhatalom aktív szervezőjeként és gyakorlójaként, részint a reformkorban s utána az emigrációban, haláláig a nemzeti politikai közvélemény legnagyobb hatású irányítójaként, mint történelmi tudatunk máig egyik legjelentősebb alakítója. E hatásában szinte máig felmérhetetlen, de írásbeli lecsapódásában is hatalmas életmű értékelésének alapja kétségtelenül Kossuth a legtágabb értelemben vett iratainak feltárása és közzététele kell hogy legyen: nemcsak a sajátlagosan eredeti gondolatokat, koncepciót tükröző publicisztikát, hanem egyrészt a Kossuth reformkori működésének óriási hatását különlegesen is indokló sajátos referáló műveit, másrészt az államhatalom vezető pozíciójában keletkezett hivatali iratait illetőleg is. Együttesen ez a dokumentumanyag nemcsak Kossuth, hanem kivált első, 1849 előtti részében az egész korabeli politikai Magyarország mindennél jellegzetesebb tükre is. A Magyar Történelmi Társulat ennek a roppant irathagyatéknak viszonylag kevésbé hozzáférhető részeit kezdte közöltetni: egyrészt a Kossuth 1848—1849-i működésére vonatkozó, s tevékenységét így a maga egységében bemutatni képes iratokat, másrészt a reformkori Magyarország politikai térképének ismeretéhez felbecsülhetetlen jelentőségű Országgyűlési Tudósításokat. Az 1948-tól meginduló munkálatban eddig e két korszakból megjelent 10 kötethez csatlakozva, 1966 folyamán hagyta el a sajtót Kossuth fiatalkori iratainak és a Törvényhatósági Tudósításoknak szövege. Az „ifjúkori iratok" összefoglaló címe alatt időrendben közzétett dokumentumanyag önmagától is több részre bomlik: az első csoport (1—18. sz.) a pályájának kezdetén álló Kossuthot mutatja be: az előkészület, az ismeretszerzés és ismeretgyűjtés éveit; a 19—48. számok Kossuthnak a zempléni közéletben vitt szerepéhez jelentenek érdekes új adalékokat; a 49—74. számok Kossuth immár országgyűlési tevékenységét ábrázolják: az Országgyűlési Tudósítások hátterében álló eseményekre vonatkoznak; a 75—120. számokban már párhuzamosan futnak a Törvényhatósági Tudósításokhoz kapcsolódó ügyek és Kossuthnak az országgyűlési ifjak ügyében vitt szerepével kapcsolatos iratok. — A kötet második felét azután, mindezekhez logikusan csatlakozva, a Törvényhatósági Tudósítások 1836. július 1. — 1847. május 21 közötti 24 számának szövege tölti ki: a már korábban öt kötetben megjelent Országgyűlési Tudósításokhoz csatlakozva, e hatodik kötettel Kossuth élete első 35 évének, fogsága előtti szakaszának dokumentumanyaga lesz teljessé. Az 1837 május végén státusfogolyként börtönébe belépő és az 1847—48. évi országgyűlésre már követként bevonuló Kossuth alakja határolja a most következő tízéves periódust: ennek iratai — benne Kossuth perének és hatalmas hírlapírói tevékenységének dokumentumai — egyelőre még nincsenek közzétéve, kivéve bizonyos fokig Széchenyivel folytatott, ám a kiadásban inkább a nagy ellenfél oldaláról bemutatott sajtóvita anyagát. 1848—1849 Kossuth jának iratai ugyané vállalkozás keretében, öt kötetben a teljességig menően összegyűjtve már ismét rendelkezésre állanak; — az emigráció Kossuthját az ő saját égisze alatt megjelentetett, s éppen ezért különös kritikával használandó iratai dokumentálják. A fenti rövid áttekintés is világosan érzékelteti: a Kossuth tevékenységének fővonalát, ha hézagosan, s egyes részleteiben még hiányosan vagy némileg torzítva is, de lényegileg már bemutató e néhány nagy, egymáshoz csatlakozó kiadványsorozaton belül milyen nagy jelentő-