Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban / 227–291. o.

Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban 269 lyának elintézésében, képviseli városát az esztergomi káptalannal folytatott vámperében, tanúskodik a pesti hajósok oldalán a szigeti apácák ellen folytatott perükben. Vagyonos és tekintélyes patrícius. Ezt végrendelete is igazolja. Főörökösnek vejét, Götth, másként Mizsér Márkot, leányát Annát (Götthnét), ezek Katalin nevű leányát, valamint ennek férjét, Péter deákot nevezi meg. Götth 1519-ben még budaiként iratkozott be a bécsi egyetemre. A végrendeletben kimondta még Mizsér, hogyha valaki az ő „genealógiájáéból megtámadná a végrendelet, csak akkor részesülhet az örökségben, ha megtéríti Márknak a Mihály számára adott 900 ft-ot. A végrendelet végrehajtójául Mizsér másik leányát Erzsébetet, és annak férjét, Mizsér Balázst, a pesti hajósmesterek bíráját bízta meg. A már ismertetett városi örökösödési jog értelmében végrendeletet a leszármazottak támadhattak meg. Ezek közé Mizsér Balázs, a végrendelet végrehajtója nem tartózhatott, tehát Mihálynak kellett más leszármazottának lennie. Talán Mizsér Orsolya (és Mihály?) Ferenc fiának gyermekei lehettek ezek. Akár Ferenc fia volt, akár nem, majdnem bizonyos, hogy a volt pesti esküdt a magát Mysser nemzetből valónak mondott Pesti Gábor író és annak nővérére, Margitra gondolt. Más Mizsér nem élt Pesten. Gáborék valószínűleg Mihály unokái voltak. A végrendelet megtámadásában annál inkább remélhettek eredményt, mert Gábor sógora, Margit férje Thorday János ekkor a főváros egyik legtekintélyesebb ügyvédje volt. 1522-től kezdve a leghatalmasabb főurakat, egyházi testületeket képviseli az olykor deáknak is nevezett Thorday. A budai városi patríciátusba is bekerült, az 1530-as ostromban János király pártján hősiesen kitartó budai tanácsnak Thorday is tagja volt. A Mizsér családot Gerézdi Rábán a Somogy megyei Bő nembeli Kürtösi Messer családdal azonosította, véleményünk szerint helyesen. Valóban ki is mutatható rokoni kapcsolat a somogyi nemes Messerek és szegedi polgárok közt. így magyarázható a Szeged—Temesvári nemes Bodó és Szilágyi családokkal való rokonságuk is.

137 * A pesti polgárság vezető rétegében tehát több Szegedről származó, egymással is rokon nemesi rendű patrícius mutatható ki. Az említetteken kívül más, ugyancsak nemes szegedi család tartozott a pesti patríciátushoz, mint pl. Szegedy Pál, a sokszoros városi főbíró, kereskedő és birtokspekuláns.

138 Bár fiai nevét ismerjük, feleségéé ismeretlen, egyéb rokoni öszszeköttetéseiről sem maradt fenn adat, így nem foglalkozunk vele. Az alábbiakban még néhány nem szegedi kapcsolatú családról emlékezünk meg. d) Imre deák (XV. sz. első fele) leszármazottai "Ezzel a családdal a „Vak török császár" házával kapcsolatos oklevelekben ismerkedünk meg. Az örököst, Huszár Pétert, a tanács circumspectusnek nevezte, tehát a patríciátushoz tartozott. A történet közismert, tehát csak a leszármazás szemponjából foglalkozunk velük. Imre deákról 1432-ben olvasunk. Sógora vagy veje ekkor Szabó Antal, felesége Ilona. Ez az Hona asszony egy 1499 évi visszaemlékezés szerint másodszor a szentfalvi Tinnyey Bertalanhoz ment hozzá. 1459-ben Imrétől született Ilona nevű leánya Kiss György felesége, aki özvegyasszonyként 1498-ban még életben van. Az ő leányát szintén Ilonának hívták, aki 1496ban már Huszár Péter felesége. Ez a Huszár kísérelte meg 1498—99-ben — mint Imre deák 137 L. rájuk részletesebben: Kubinyi András: Pesti Gábor és családi összeköttetései. Irodalomtörténeti Közlemények (sajtó alatt). 133 Birtokügyeire: 1498: Dl. 20 635. — 1503: Dl. 21 148. — 1514 (?): Prot. Bud. 286—87. — 1518: uo. 444—45. (József és Imre fiaival együtt.) — 1520: uo. 516. — Pál a XVI. sz. első éveitől már nem vállal szerepet a tanácsban. Utolsó adat rá 1524, ekkor a Collegium Caritatis nevű pesti confraternitas fejének választják. (Esztergomi prímást lt., Arch. eccl. vetus 81.) — Még egy Ferenc nevű fiáról tudunk (1508—10: Die Matrikel IL 355. — Album IL 127. — Schrauf III. 15., 76.). — A család nemes lehetett. A nemes Mezőszegedi Szegedy család levéltárában levő régi leszármazási tábla szerint legalább is, amelynek értelmében Szegedy Pál pesti bírónak három fia volt, János, Ferenc és József. A három névből kettőt adataink is igazoltak (Reiszig Ede: A Mezőszegedi Szegedy-család ősei. Turul 36 [1918—21] 22.). — Talán Pál leszármazottja lehetett nemes Pesti Szegedi Pál zágrábi kanonok. — 1560—70-es évek: Veress: Matricula et acta 102—3, 511—12, 556.