Levéltári Közlemények, 37. (1966)
Levéltári Közlemények, 37. (1966) 1. - Föglein Antal: A vármegyei levéltárosi állás kialakulása / 32–62. o.
38 Fö glein Antal \ torum) és végül az előiratak után kutató, érdeklődő tisztvisetlíak és magán-felek útbaigazítása. Fizetése sok, 500 frt volt. 35 Utóbb, 1787-ben, le is szállíttatott 300 frtim. 36 Minthogy azonban ez a tisztség ekkor még nem'vak megszervezve, Remenius és társai tulajdonképpen csak megbízott levéltámiakok valtak: de mindenesetre az első, a jegyzői tisztségtől elkülönített ás a levéltár állaindó őrzésére és kezelésére kijelölt vármegyei tisztviselőik. Remenius Zólyom vármegyében csak két évig működött. 37 Utóda Kanukay Sámuel lett, aki 1786—1789-beo volt a vármegye megbízott levékárnaka „regestrator" néven. 38 1789—90-ben Schmidt József volt e vármegye regestratora, aki azután az 1790—1795. években mint a vármegye első aljegyzője egyúttal a regestrator teendőit is végezte. 39 Úgy látszik, most azután már a legfelsőbb helyen is belátták, hogy az állandó vármegyei levéltárnoki tisztség megszervezése tovább el nem odázható, és azt a vármegyék, miként ezt a zólyomi, aradi és Pest vámmegyei példák mutatták, saját érdekükben, a imaguk kebelében, hamarosan meg is szervezik; annál is inkább, minthogy a Borsod vármegyei vizsigákt [alkalmával maga a királyi bizottság is ezt a megoldási módot találta a leghelyesebbnek. A levéltárnak tehát — egyelőre „regestrator" néven, — bevonult a vármegyei rendes tisztviselők sorába. Igaz ugyan, hogy még mindig nem teljes, önálló hatáskörrel. 2, 1786 nyarán 40 a vármegyei főispánok (kerületi főispánok és királyi biztosok) felihívást kaptak, hogy az ügymenet szabályozását illetőleg és ezzel kapcsolatban a kiinevezendő tisztviselőkről is tegyenek előterjesztést. A főispánok mind megegyeztek abban, hogy az új rendszer (introduatio növi systematis) tetemesen megnöveli a notariatus teendőit, éppen ezért a levéltári imunka külön ügykört képez, melyre külön tisztviselő kell. De ezt ők még a notariatus kebelén belül vélték rendezhetni. Ürményi József, nyitrai királyi biztos a notariatust négy személyből akarta összeállítani: „Nebst dem Ordiniario Notario wäre ein Vioe-Noitairi zur Ausarbeitung der häufigen Expeditionen,, ein Individuum zur Journalsführung und Exhibitorum-Protocoll (tehát iktatóhivatal), dann ein anderes zur Registratur, Aufbewahrung der Archivs-Akten, Besorgung des Expedits ... nothig". Zólyom-Turóc, Liptó-Árva, Gömör-Kishont és Hont vármegyék biztosa, Prónay báró, három személlyel is megelégedett: ebből kettő nótárius és a harmadik mint „arohivarius" teljesít szolgálatot. Miként láttuk, Zólyomiban már ki is nevezte az első archivariust. 1786-ban már Gömör és Kishont egyesített vármegyében is volt ilyen .külön arohivarius, akinek a pelsőczi vármegyeházában külön lakása is vok. Ugyancsak három személyt kért a nótárius számára Szent-Ivány királyi biztois a kassai kerületben: az ekkor a tíz lándzsások székével és a tizenhat szepesi várossal egyesített Szepes, valamint Abaúj—Torna, Sáros és Zemplén varmegyékben. • Itt ,*zu sorgfältiger Aufbewahrung der Akten" mint „registrator" szerepek a harmadik egyén. A pesti királyi biztos Pest, Heves, Nógrád és Borsod vármegyék részére öt, Fehér; vármegye részére négy egyén alkalmazását kívánta a notariatushoz. Pest vármegyében már volt is külön kinevezett levéltárnok. Ugyanígy, ebben az év35 OL, HTT, PC 1800. 1 : 117. »6. Uo. 1793. 35 :2. . -:, 37 Zólyom vm. közgyűlési jegyzőkönyve. 1786. (N°. 64.) 41. sz. 38 Uo. 1786. 82, 141. sz. 1789. 188, 2025. sz. ! l 3 " Uo. 1789. 3065, 3084. sz.1790. 511, 518. sz. . 40 A Helytartótanács 1786. jún. 20-i 26 523. sz. rendelete.
