Levéltári Közlemények, 37. (1966)
Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Bognár Iván: A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete, 1917–1919 / 293–343. o.
A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete 1917—1919 335 írását is avégből, hogy a Magyarországi Tanácsköztársaság azok eltartásáról gondoskodni óhajtván, segélyezési ügyeiket országosan rendezze. — Ez összeírás most van folyamatban. A hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák állami ellátási díjai f. é. ápr. 1-től eddigi ellátmányaik háromszorosára emeltettek fel, s egyben azonban az eddig élvezett úgynevezett ideiglenes évi segélyeik, mely egyébként is a háború megszűnése után még csak 6 hónapig járt, f. é. június 30. napjával beszüntettettek." 107 A Magyar Tanácsköztársaságot az ellenséges fegyveres intervenció 1919. augusztus 2-án megdöntötte. A Tanácsköztársaság megdöntése hosszú időre, egészen 1945-ig, végét jelentette mindazoknak a széles körű szociálpolitikai és népjóléti intézkedéseknek is, melyeket az első magyar proletárhatalom még fennmaradásának fegyveres védelme közben is képes volt megindítani. A Népegészségügyi Minisztériumként visszaállított minisztériumot a Peidl kormány még szociáldemokrata miniszterre, Szabó Imrére bízta, ám 1919 novemberében már a hírhedt szélsőjobboldali Csilléry András ült a miniszteri székben. 5. Mielőtt azonban tanulmányunkat befejeznők, nem mulaszthatjuk el, hogy a Népjóléti Minisztérium államtitkárának, majd a Tanácsköztársaság alatt a népbiztosság egészségügyi vezetőjének, dr. Madzsar Józsefnek a forradalmi népjóléti igazgatás érdekében kifejtett személyes tevékenységét ne ismertessük. Ezt két körülmény indokolja. Egyrészt az, hogy Madzsar a népDiztosságon belül az egyik leglényegesebb és legjobban meg is szervezett, legkiterjedtebb hálózattal rendelkező ügykörnek, a közegészségügyi területnek volt az irányítója. Másrészt az, hogy Madzsar egyéni tevékenységében figyelhetők meg legélesebben egy, az illető ágazathoz már csak végrehajtójának szakmájánál fogva is (Madzsar orvos volt) szorosan kapcsolódó, határozott, már korábbi kiterjedt tudományos munkával is alátámasztott koncepció érvényesülése: olyan tényezők ezek, melyek Madzsar személyét az általa vezetett igazgatási ágazat fontosságától függetlenül is jelentőssé és érdekessé teszik számunkra. Madzsar 1876-ban született, orvos volt. Polgári radikálisnak indult s az 1914-ben alakult Magyar Radikális Párt alelnöke lett. Szabó Ervinhez baráti kapcsolat fűzte. Széles körű publicisztikai és előadói tevékenységet folytatott a Huszadik Században, a Társadalomtudományi Társaságban. Darwint, Kropotkint fordította magyarra, önálló munkái: A meddő Budapest, Az ember származása, Darwinizmus és Lamarcízmus stb. A forradalom a Fővárosi Könyvtár (ma Szabó Ervin Könyvtár) élén találta. Állásának megtartása mellett a Károlyi-kormányban a Belügyminisztérium egészségügyi leszerelési osztályának vezetője lett. 1919. február 11-én nevezték ki államtitkárnak a Népjóléti Minisztériumba és pozícióját a Tanácsköztársaság alatt is megtartotta. Az 1919. augusztus 29-i minisztertanácson Rubinek Gyula földművelésügyi miniszter — hivatkozva augusztus 14-Í előterjesztésére — javaslatot tett arra nézve, hogy a kommunista kormányzat alatt szolgált tisztviselők magatartásának elbírálására az összes minisztériumban, valamint az Állami Számszéknél ad hoc fegyelmi bizottságok alakíttassanak, melyek határozatukat feljebbvitel kizárásával, ötös tanácsokban hozzák meg és azt az illetékes miniszter elé terjesszék. A bizottság az 1912. évi VII. te. 8. §-ának megfelelő határozatot is hozhat. 108 A vonatkozó rendelet megszerkesztésével az igazságügyminisztert bízták meg. 109 Kevéssel utóbb, szeptember 3-án ismét Rubinek az, aki a minisztertanácsnak javasolja: államtitkárok esetében az eljáró igazojó bizottságot az összes miniszter államtitkárai sorából a minisztertanács jelölje ki. 110 «" MMTVD 6/B. k., 494—495. old. 108 A te. idevonatkozó része azt mondja ki, hogy különös méltánylást igénylő esetben a hivatalvesztés nem jár együtt a nyugdíj teljes beszüntetésével. Ez esetben a hivatalvesztésre ítélt az ellátási igényben a végleges szolgálatképtelenség alapján részesül. 109 O. L-, M. E. 1919— VI—4723. 110 O. L., M. E. 1919— VI—4947.
