Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Bognár Iván: A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete, 1917–1919 / 293–343. o.

A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete 1917—1919 327 segélyezési főosztálya már március 21-én átment a Népjólétihez, — az eltérést azonban — közelebbi adatok hiányában — nem tudjuk megmagyarázni.) . Mielőtt közölnők a népbiztosság ügybeosztását, felhívjuk a figyelmet arra, hogy az itteni szakosztály fogalmának a régebbi miniszteriális szervezetben az ügyosztály, a csoport fogalmának a főosztály felelt meg leginkább. Az egyes csoportokat magába foglaló főcsoportnak a régebbi ügybeosztásban megfelelője nem volt; az igazgatási ágazat elnevezés állott hozzá legközelebb. /. Központi főcsoport. (Megfelel az elnöki osztálynak.) Az összeírás szerint a főcsoport 25 főnyi személyzete mellett kezelési hivatal (14 fő, vezető Mátok János) is működött. Az összeírás kifejezetten nem utal rá, mi mégis ide soroljuk be az 5 főnyi beszerzési csoportot, valamint a 3 főből álló sajtóosztályt is, mivel természetük szerint ide tartoznak. Nem tudjuk, a központi főcsoportnak hány szakosztálya s ezeknek különkülön hány alkalmazottja volt. Annyi bizonyos, hogy az adatfelvétel időpontjában gazdasági szakosztálya volt, (vezető: Angyal Kálmán), hiszen a többi szakosztály ide terjesztette fel jelentését. Arról is van adatunk, hogy július elején megindult a központi főcsoport számvevőségének szervezése, s e célból a III. főcsoport biztosítási csoportja két előadót (Pitre Lajost és Schmidt Károlyt) átengedett a központnak.

81 Lehetséges — bár erről biztos adattal nem rendelkezünk — hogy a Központi főcsoportban foglalt helyet a Farkas Kálmán vezette kb. 15 főnyi műszaki osztály is. II. Egészségügyi főcsoport. Részletezve a szakosztályokat, a főcsoport szervezete a következő volt: 1. Általános egészségügyi szakosztály. Vezető: Scholtz Kornél. Létszám 13 fő (természetesen a létszám mindig a gépírónőkkel, kezelőkkel stb. együtt értendő). AB, M, közegészségügyi főosztályának általános egészségügyi alosztályából alakult ki. Pénzügyeit a számvevőség III. osztálya látta el. 2. Munkaegészségügyi szakosztály. Vezető: Goldzieher Miksa. Létszám 7 fő. 3. Katonai egészségügyi szakosztály. Vezető: Haraszthy István. Létszám 37 fő. 4. Kórházügyi szakosztály. Vezető: Kerekes Pál. Létszám 11 fő. A B. M. közegészségügyi igazgatási főosztályának közigazgatási alosztályából alakult ki. Pénzügyeit a számvevőség II. osztálya látta el. 5. Járványügyi szakosztály. Vezető: Goldzieher Miksa. Létszám 19 fő. (Részletezés: 10 tisztviselő, 5 mérnök, 2 gépírónő, 2 házipénztár-kezelő.) Ami a két utóbbi alkalmazottat illeti, úgy látszik a szakosztály külön pénztárral és utalványozási joggal rendelkezett, amelyet természetesen a számvevőség nem nézett jó szemmel.

92 6. a) Szociális A. szakosztály. Az összeállításban nem szerepel. Lehetséges, hogy ez volt a később megalakítandó kiképzési szakosztály. 6. b) Szociális B. (szociálegészségügyi) szakosztály. Vezető: Dienes Lajos. Létszám 12 fő. 7. Gyógyszerészügyi szakosztály. Vezető: Zoltán Béla. Létszám: 18 fő. (Részletezés: 8 tisztviselő, 1 politikai megbízott, 2 statisztikus, 1 kezelő, 3 gépírónő, 3 segédalkalmazott.) A B. M. közegészségügyi főosztályának gyógyszerészeti alosztályából alakult ki. 8. Gazdasági szakosztály. Vezető: Roman. Létszám: 19 fő. 91 OL., Népj. Min. ein. 1919—2739 (101833). 92 Párttörténeti Intézet Archívuma (a továbbiakban: P. T. I.), Tagyob. II/8. (36—38. old.)