Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Bognár Iván: A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete, 1917–1919 / 293–343. o.

316 Bognár Iván 9-én jelent meg. Már ez is feltűnő volt, mert a rendeletek általában csak 1—2 napos késedelemmel szoktak megjelenni a hivatalos lapban. A Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosságnak a Szociális Termelés Népbiztosságával egyetértöleg kiadott 5. M. N. N. számú rendelete azonban — amely két nappal később, április 11-én jelent meg — a köztulajdonba vétel alól mentesítette azokat a gyógyszer­tárakat, melyek április 9-én gyógyszerészsegéd alkalmazása nélkül működtek. Egy hónappal később viszont a 25. M. N. N. számú rendelet úgy intézkedett, hogy „azokban a községekben, melyekben köztulajdonba vett gyógyszertár van, a többi gyógyszertár is köztulajdonba vétetik tekintet nélkül arra, hogy foglal­koztatott-e gyógyszerészsegédet vagy nem." Azt hisszük, aligha tévedünk, ha ezt az ingadozó állásfoglalást — a kormányon és párton belüli erőviszonyok időn­kénti megváltozása mellett — mint annak következményét tekintjük, hogy a pro­letárdiktatúra államának viszonya a kistulajdonosokhoz még kidolgozatlan volt. Hasonló jellegű — de kisebb jelentőségű — ingadozás figyelhető meg az üdültetésekkel, helyesebben az üdülőhelyek látogatásával kapcsolatban. A For­radalmi Kormányzótanács LXIII. sz. rendelete ugyanis köztulajdonba vette a gyógyfürdőket, gyógyintézeteket, üdülőhelyeket stb. A rendelet április 18-án jelent meg. Végrehajtási utasításul a 37. M. N. N. sz. rendeW szolgált, mely el­rendelte, hogy a köztulajdonba vett gyógyfürdőket és üdülőhelyeket a fürdő­megbízott, a politikai megbízott és a fürdőtanács vezesse. A fürdőtanács "a^jai a fürdőmegbízott, a politikai megbízott, a helyi munkástanács egy megválasz­tott tagja és a gyógyhely vezető orvosa. A fürdőmegbízottat és a politikai meg­bízottat a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság nevezi ki. A rendelet 13. §-a kimondja, hogy a köztulajdonba vett gyógyhelyekre fürdőkre csakis olyan sze­mély utalható be, kinek erre orvosi igazolás szerint feltétlenül szüksége van. Az üdülés vagy gyógykezelés időtartama legfeljebb 4 hét. A május 22-én kiadott rendeletet június 10-én nyomon követte az 50. M. N. N. számú, mely az addig köztulajdonba vett gyógyfürdők és üdülőhelyek felsorolása mellett a népbiztos­ság engedélyéhez kötötte ezen üdülőhelyek felkeresését. 63 A vörös katonák hozzá­tartozói a rendelet szerint elsőbbséget élveznek, sőt még orvosi igazolvány be­szerzésétől is mentesíteni lehet őket. A 15. §. pedig elrendeli a gyógyfürdő- és üdülőhelyeken tartózkodó idegen (nem kozségbeli) személyek 24 órán belüli tá­vozását. Az egy hónappal később, július 13-án kiadott 64. N. K. N. sz. rendelet viszont úgy rendelkezik, hogy Balatonfüred, Hévíz, Szentandrás, Keszthely, Siófok, Balf, Párád, Tárcsa, Savanyúkút és Gizellakút kivételével az összes többi üdülőtelepen és fürdőhelyen orvosi bizonyítvány és a N. K. N. engedélye nélkül bárki szabadon nyaralhat. Az előbb felsorolt fürdőhelyek kizárólag a beteg pro­letárok rendelkezésére állnak. Az egészségügy körébe vágó rendelkezések közül megemlíthetjük még az Országos Egészségügyi Tanács felállításáról, valamint az egészségügyi bizottsá­63 A június 10-i-g köztulajdonba vett gyógyfürdők és üdülőhelyek a következők voltak: Almádi, Alsóőrs, Badacsony, Balatonaliga, B.berény, B.boglár, B.földvár, B.füred, B.keresztúr, B.Ielle, B.szárszó, B.szemes, B.világos, Csopak, Győrök, Gyenesdiás, Fonyód, Bélatelep, Hévíz— Szentandrás, Kenése, Keszthely, Máriatelep, Balatonfenyves, Révfülöp, Siófok, Vashegy, Za­márdi, Gizellatelep, Nagymaros, Visegrád, Zebegény, Balf, Párád, Tárcsa, Savanyúkút, továbbá az Almádiban és Fokszabadiban levő gyermekszanatóriumok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom