Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Bognár Iván: A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete, 1917–1919 / 293–343. o.

302 Bognár Iván létrehozása. Jellemző, hogy e forradalomszülte új igazgatási szervet még az ellenforradalom sem merte megsemmisíteni, hanem, ha funkciójának megváltoztatásával is, saját érdekében jónak látta még tizenhárom éven át fenntartani s csak a gazdasági és politikai válság okozta tehetetlenség befolyása alatt szüntették be működését. Létezése ennyire szükségszerű volt. A törvény közvetlen hatása abban nyilvánult meg, hogy Kunfi tárcanélküli miniszterből most már valóságos népjóléti miniszterré lépett elő.

35 Ebből az alkalomból nyilatkozatot tett, mely a következőképpen hangzik: „A köztársasági kormány ... a munkás- és népvédelem terén le akarta róni a dolgozó tömegekkel szemben fennálló régi adósságát... Sohasem volt nagyobb szükség gyors és erélyes szociálpolitikai intézkedésekre, mint most, de aligha hiányoztak valaha is jobban a népvédelmi politika gazdasági és szervezetbeli feltételei, mint a mai Magyarországon. A munkásvédelmi és népjóléti politikának az a legfontosabb célja, hogy a társadalom jövendőbeli berendezkedésének eljöveteléig is emelje a dolgozó néposztályok gazdasági, egészségi, erkölcsi és szellemi színvonalát... erre a védelemre éppen olyan joga és a mai körülmények közt éppen olyan szüksége is van a szellemi munkások, a szabad foglalkozású intelligenciák és tisztviselők osztályának, mint a fizikai munkások osztályának." A minisztérium legközelebbi feladatairól Kunfi a következőket mondotta: „A Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium oly módon fog megalakulni, hogy az eddig különféle minisztériumokban széttagolt munkaügyi és népjóléti vonatkozású szabályokat mai helyükről kiemelik és az új minisztériumban egyesítik. Ez azzal a következménnyel is jár, hogy a tisztviselők az eddigi munkaügyeket intéző minisztériumokból átjönnek a Munkaügyi Minisztérium kötelékébe, úgy hogy új tisztviselőket egyelőre csak igen korlátolt számban alkalmazhat, majd az új minisztérium, a Népjóléti Minisztérium megszervezése meglehetős időbe fog telni." A minisztérium feladatait általában a következőkben foglalta össze: i. A mezőgazdasági szociálpolitika terén az 1898. II. és az 1907. XLV. te. (a „rabszolga"- és a „derestörvény") eltörlése. „A teljes egyesülési és gyülekezési jog kihasználásával a mezőgazdasági munkások számára meg kell szervezni a munkáskamarákat és ilyen módon biztosítani kell a városi és falusi proletariátus között való kapcsolatot és elősegíteni a mezőgazdasági munkások és cselédek önkormányzatra való nevelését a mai látszatbiztosítás helyett igazi beteg- és balesetbiztosítást. 2. Az ipari munkásság számára megvalósítani a rokkantsági, valamint az aggkor elleni biztosítást. Lépéseket tenni a gyermekmunka korlátozása, továbbá a nővédelem valamint az otthoni munka védelme terén. 3. A nyolcórás munkanap támogatása. 4. Szakszervezetek, ipar, mezőgazdaság felügyelete. Az iparfelügyelők mentesítése más feladat alól és kiegészítése orvosi, női és munkásfelügyelőkkel. 5. Az 1854-es bányatörvény helyett új bányatörvény létrehozása, a biztosítás kiterjesztése a családtagokra. 95 O. L., M. jkv. 1918. dec. 8. — 6. p.