Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Bognár Iván: A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete, 1917–1919 / 293–343. o.

A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete 1917—1919 299 bocsátott — be akarta építeni a Wekerle-telep még be nem épített területeit, s a Kőbányán levő állami ingatlanokat. Tervezett ezenkívül a Vérmezőn félmaszszív építkezéssel egy hivatal-telepet, valamint Budapest külső kerületeiben egyés kétszobás lakásokat. Ám végül is ezekből a tervekből sem lett semmi: Wekerle, mikor látta az akció megindulását, már magának szerette volna megszerezni a lebonyolítás előnyeit s ezért Batthyány val szemben — legalábbis annak állítása szerint — passzív rezisztenciába vonult. Taktikája sikerrel járt. Batthyány belefáradva a folytonos hiábavaló küzdelmekbe, visszaadta az ügykört a PM-nek, ahol azután Wekerle kezében elaludt az egész dolog.

20 Valamivel több sikerrel járt a hadikonyha-akció. A minisztertanács 1917. november 9-én utalta a hadikonyha- és népkonyhaakciót a népjóléti miniszter hatáskörébe.

21 Az akció lebonyolítására három millió korona hitelt biztosítottak a Haditermény Rt. várható feleslegéből. (Később ez oda módosult, hogy a három millió a Földmívelésügyi Minisztériumnak a Haditerménynél fennálló követeléseiből fizettetett ki.

22

) Az akcióval kapcsolatos számviteli teendők lebonyolításával egyelőre az Igazságügyminisztérium számvevőségét bízták meg. Batthyány állítása szerint

23 az intézmény 1918 januárjában már képes volt naponként 15—20 000 meleg ebédet adni felnőtteknek s néhány ezer meleg vacsorát gyermekeknek. Batthyány lemondása után Windischgrätz Lajos herceg, a második Wekerle kormány közélelmezési minisztere vette át az akció vezetését, de ez ő alatta csakhamar lehanyatlott. II. * A Népjóléti Minisztérium a polgári demokratikus forradalomban (1918. október 31.-1919. március 21.) 1. A munkásság és parasztság forradalmi harcának befolyása alatt 1918. október 25-én Károlyi Mihály elnökletével a Függetlenségi és 48-as Károlyi Párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az Országos Polgári Radikális Párt megalakította a Magyar Nemzeti Tanácsot. A Tanács október 26-án kiáltványt intézett Magyarország népéhez, melyben független Magyarországot, békét és — többek között — szociális reformokat követelt. Az idevonatkozó rész így hangzik: „IX. Nagyszabású, e népet földhöz juttató birtok- és szociálpolitikai reformokkal a dolgozó népnek, különösen pedig hazatérő katonáinknak életsorsát hatékonyan javítani kell." A kiáltvány befejező része megismétli: ... a Magyar Nemzeti Tanács... munkájában csatlakozásra hív fel mindenkit, aki becsületesen és utógondolat nélkül akarja az azonnali magyar békét, a demokráciát, a nemzetiségek egyenjogúságát, a nemzetek szövetségét, a föld felszabadítását és a dolgozó nép erőit fokozó modern szociálpolitikát."

24 A Nemzeti Tanácson belül szakosztályok alakultak, melyek közül a 9-ik a Népjóléti címet viselte.

25 20 Batthyány i. m. (Beszámolóm I. k.) 172—173. old. 21 Iványi i. m. 237. sz. 348. old. 1917. nov. 9. (39)—46. 22 O. L., M. T. jkv. 1917. dec. 13. (443)—23 23 Batthyány i. m. (Beszámolóm I. k.) 175. old. 24 A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai (a továbbiakban: MMTVD) V. k. 1917. nov. 7. — 1918. márc. 21. Bp. 1956. 233. sz. 266—268. old. 25 Népszava, 1918. okt. 29.