Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban / 227–291. o.

Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban 281 nemes, Bessenyődi Pongrácz Péter lánya volt. 182 Egyik férj sem volt nemes, az asszony 200 ft-ért ad el szaboícsmegyei birtokrészt. Nemes Dabi András Ilona lá­nyának férjét, Képfaragó Bálint pesti polgárt ugyan nem nevezik nemesnek, de kettejük Anna leányát „nobilis puella"-nak. Ők is 200 fr-ért adnak el egy dabi birtokrészt. 183 Ügy látszik tehát, hogy az 1514-es eseményektől függetlenül a nemes asz­szony gyermekeinek nemességét a főváros környékén minden esetben elismerték, azonban a „post uxorem" nemesség már a parasztháború előtt kezdett eltűnni. A budai és pesti polgárság azonban a jelek szerint nem is adott általában sokat a nemesi címre. Kovách István kincstári tisztviselő, későbbi városbíró címzése a nem budai kiadványokban jól mutatja ezt. Az adatokban tisztségével, vagy birtokaival kapcsolatban fordult elő. 1464-ben nemesnek, 1467-ben egregiusnak, 1471-ben circumspectusnak, 1475-ben egregiusnak, 1482-ben circumspectusnak titulálták. 18 '' Hasonló példákat lehetne felhozni többek közt a Kanczlyroknál, Iváncsynál, Szegedi Bodónál, és másoknál. (A Temesvári Bodóknál viszont mindig előfordul a nemesi cím.) Ez mind a nemességet szerzett polgárok eseté­ben megfigyelhető, mind pedig azoknál a birtokos nemeseknél akik városi in­gatlant szerezve polgárnak is felvétették magukat, és mint keereskedők, vagy más polgári tevékenységet folytatók, élnek is a polgárjogukkal. Talán erre a legjellemzőbb példa Hidasi Rácz Fülöp életpályája. 185 Sok nemes polgárnál igen nehéz megállapítani, hogy feudális úrnak, vagy polgárnak tekinthetők-e. A birtokukat előbb-utóbb eladó beköltözött nemeseket (ill. ezek városi rokonait) mindenképp a polgárokhoz számíthatjuk, akkor is ha, jogilag nemesek. Azok a nemességet szerzett, főleg patrícius polgárok pedig, akik az ország egymástól távoleső területein szereznek zálog vagy egyéb címen birtokot, hogy azután ,H3 Az asszony eladta a nagyapjától, Pike Miklóstól örökölt birtokát (de volt birtokrésze Besenyődön is!) Prot. Bud. 65—67, — A Besenyődi és Pike családokra 1. Csánki I. k. 531, 540. » Prot. Bud. 587—88. — A Dabi családra: Csánki III. k. 367. ,8/< 1464-. Pozsony Oki. 1863. sz. — 1467: Kassa Oki. 368. — 1471: Dl. 16 626. — 1475: DU 17 640. -* 1482: Dl. 18 671. 185 1494-ben mint egregius királyi aulicus emelt panaszt a Kanizsaiak ellen, mert Ma­gyarbródra hajtott 707 ökrét és 5150 birkáját szétkergették (Dl. 22 515.). — 1497-ben Móré Pé­ter volt királyi tavernicus fogadja testvérévé felvidéki birtokokban Hidasi Rácz Fülöpöt {Rudnay Béla: A Zsámbokréthyak. Bp.. 1908. 81.). — 1501-ben budai polgárként kézizálogra ad kölcsönt (eléggé uzsoramódon) nemesnek (Dl. 25 160.). — 1502-ben óbudai várnagy, egregius (óbudai nemeseket veretett meg! Sümegby I. k. 177—78.). — 1505-ben lógodi házában lakik egy budai szőlőbirtokos. (1505. tiz.: Nagydézsma szh.) — 1511-ben eltiltják nyitramegyei birto­kok elfoglalásától, ill. megidézik budai Mindszent-utcai házában nemes Hidasi Rácz Fülöp bu­dai incolát (Dl. 95 755—56. L. ezekre a nyitrai stb. birtokügyeire még Rudnay i. m. 23, 28, 58, 81—89.), 1518-ban nemes Budai Rácz Fülöp, felesége Ilona, valamint Margit, Ruszkai Kornis János özvegye eltiltják Kornis Jánost a pestmegyei Egh (Éty) birtok eladásától (Prot. Bud. 434.). — 1519-ben nemes Hidasi Rácz Fülöp budai civis eltartási kötelezettséggel fiának fogad­ja egregius Teszéri Miklóst, Zsámbokréthy Lászlót pedig testvérének. Birtokai Pozsony és Nyit." ra megyékben terültek el, Margit, özvegy Kornisné szintén adoptív leánya volt. A király, ami­kor consensusát adja ehhez, szintén nemesnek és budai polgárnak nevezi (Dl. 95 769.). Nem sok­kal később meghalt, de örököseinek pereskedniök kellett. Az egyik oklevélben nemes néhai Rácz Fülöpnek nevezik ezzel kapcsolatban, míg a másikban „circumspectus" budai polgárnak (1520: Dl. 95 769, Pozsony Oki. 5410. sz.). — Rácz tehát üzletelő, állatkereskedő középnemes volt, aki — bizonyára üzletei miatt — budai polgárjogot is szerzett, és felváltva szükség sze­rint élhetett nemesi, és budai polgári jogaival. Gyermeke nem lévén idősebb korában adoptióval akart támaszt szerezni magának. Nem véletlenül választotta ilyennek Teszérit, aki hasonló tí­DUSÚ nemes volt; budai harmincados. L. pl. Bártfa Oki. 4245. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom