Levéltári Közlemények, 37. (1966)
Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban / 227–291. o.
Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban 279 összeházasodott a nemességgel. Külvárosi iparosok, szegény polgárok vesznek feleségül „nemes" kisasszonyokat, igaz, főleg egytelkes, paraszti sorban élő nemesi családok leányait. A középpolgári szintet elérő családok nemesi rokonai már tehetősebbek. A patríciusoknál a fentebb láttuk, hogy nemesi atyafiságuk a középbirtokos, sőt a bárói családokból került ki. Nem véletlen ez az általánosnak mondható nemesi összehazasodas, hiszen számos nemes szerzett házat, sőt polgárjogot a két városban, és folytatott polgári életformát. A nem patrícius polgárok között említhetjük a nemes Gercsei Ewthwes családot. Külvárosi polgárok voltak, akik gercsei birtokukat 100 ft-ért adták el, tehát az egy telkesnél valamivel tehetősebbnek voltak tekinthetők. Feladták teljesen a nemesi életformát, hogy polgári foglalkozást (ötvösség) folytassanak. 168 Pedig nem tartoztak a Várbeli ötvös utcában lakó előkelő ötvösökhöz, a céh vezetőihez. Ugyancsak Buda külvárosában élt nemes Szentgyörgyi Mihály zsemlyesütő mester. 169 A nemesi rokonsággal általában akkor találkozunk az oklevelekben, amikor írásba foglalják a polgárhoz feleségül ment nemes nő birtokrészével kapcsolatos jogügyleteket. (Elsősorban az eladásokat.) Ismeretes, hogy a feudális jog szerint a nemes nőt feleségül vett nem nemes gyermekei apjuk jogállását örökölték, legfeljebb „agilis" címmel mintegy félnemesnek tartották őket. 170 Az is kétségtelen azonban, hogy legalább is 1514-ig, amennyiben ezek nemesi birtokrészt (pl. leánynegyedet) örököltek, mégis általában nemesnek számították őket, sőt „post uxorem" a nemes asszonyok nem nemes férjeit is. 171 A budai és pesti anyag ebben a vonatkozásban is érdekes adalékokat szolgáltat. A Szlavóniából származó Kakas Mihály budai polgár a fejérmegyei nemes Csuti Sós Ilonát vette feleségül. Fiuk, János, 1511-ben Páduában nemesként szerzi meg a doktorátust. 172 Nem tudjuk azonban, nem volt-e esetleg Kakas Mihály maga is nemes. Budai Miklós deák a gömörmegyei nemes Héthy-családba nősült, de bizonytalan, hogy ezáltal ő nemes lett-e. 173 A legvilágosabb képet a Buda-külvárosi Böcskey András házasságai nyújtanak. Először úgy látszik polgárnőt, míg utána még kétszer nemes aszszonyokat vett feleségül. Második feleségétől, nemes Gercsei Fonthos Borbálától, a Buda-külvárosi Horváth István özvegyétől két fia született. 1512-ben, amikor Böcskey feleségével és két fiával Gercsén birtokrészt szerez, a káptalan mind őt, mind fiait nemesnek mondja. 1520-ban Borbála asszony végrendeletileg fiává és társörökösévé fogadja férje első házasságából született fiát. Ekkor (hat évvel 1514 után!) a káptalan már sem Böcskeyt, sem az első házasságából született 168 A néhai Tamás fia Ambrus 1516-ban adja el gercsei birtokát (Prot. Bud. 348—49. — Tamás özvegyének külvárosi Pap-utcai házát a következő évben is említik: Ol. Ft., Tiszántúli ref. egyh. k. ít. 132.). — Tamás talán azonos lehet azzal a Szentpéter-külvárosi Tamás ötvössel, kinek formánkúti szőlőjén Budán 1505-ben 40,'1510-ben 107 köböl bor termett. 109 1517: Prot. Bud. 407. — A kéthelyi pap által megölt nemes fivére haláláért veszi át az elégtétel összegét másik szintén nemes testvérével a gyilkostól. 170 Timon i. m. 600. — Eckbart i. m. 330. — Vö. Werbőczy István Hármaskönyve, I. rész 7 cím (Kolosvári—Óvári féle kiadás, Bp. 1897. 62.). 171 Mályusz Elemér: A magyar társadalom a Hunyadiak korában. A hűbériség és a rendiség problémája. Mátyás király emlékkönyv. I. k. Bp. é. n. 325—26. — Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Kolozsvár é. n. 462—69. — Vö. még Timon i. m. 599. 172 L. „Kakas János és történeti feljegyzései" c. sajtóra kész cikkünket. 173 f or g 0n Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemes családai. I. k. Kolozsvár 1909. 292—93.
