Levéltári Közlemények, 37. (1966)
Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban / 227–291. o.
242 Kubinyl András az 1439-es népmozgalom következtében. 95 Megjegyezzük még, hogy Bécsben kb. hasonló volt a helyzet Budához, itt is kevésbé volt zárt ez a vezetőréteg, amelyhez elsősorban a tanácsban ülő családokat kell számítanunk. 96 Mindezeket tekintetbe véve a budai öröklési jog társadalmi jelentőségét nem becsülhetjük le. A város vezetőrétegébe való bejutáshoz a házasság szinte elengedhetetlen feltétel, és ott, ahol adataink maradtak fenn, ezt rendszeresen igazolni is tudjuk. A továbbiakban a házassági kapcsolatokra vonatkozó adatokat ismertetve, igyekezni fogunk a városi belső társadalmi rétegződést pontosabban meghatározni. //. Budai és pesti polgári atyafiságok Mielőtt a teljes rendelkezésünkre álló adatanyag felhasználásával megkísérelnők házassági politikájuk alapján a polgárság belső rétegződésének meghatározását, fel kívánjuk vázolni azoknak az egymással összeházasodott családoknak leszármazását, rokonságát és történetét, amelyekre a legtöbb adat maradt fenn. Ezeknek az „atyafiságok"-nak ismerete alapján már részben a végső következtetéseket is le tudjuk vonni. Megjegyezzük, hogy adataink a dolog természeténél fogva nem lehetnek teljesek. Főleg az idegen városokban élő rokonságra csak elvétve találunk adatokat, és így a családfák kiegészítésre szorulnak. Ennek ellené-? re a meglevő adatok elegendők arra, hogy levonjuk a következtetéseket. 1. Budai német patrícius családok A) Siebenlinder János leszármazottai és rokonságuk 97 (1. tábla) A XV. század elején Buda városának talán legtekintélyesebb polgára Siebenlinder János volt. Többszörösen viselte a város főbírói tisztét, később pedig a kincstári igazgatásban vett részt. Az óbudai királynéi vár várnagya, országos harmincadispán, és egy időben vejével, Munich Henrikkel együtt körmöci kamaraispán is volt. Az 1430-as évek végén halhatott meg, vagyona és tekintélye pedig említett vejére szállt át, aki valószínűleg Baselből származott. Munich 1449 előtt halt meg, özvegye utoljára 1453-ban fordul elő az oklevelekben. A Siebenlinder vagyon újra leány ágon öröklődött tovább. Munich fia, János ugyanis 1453 után úgy látszik örökös hátrahagyása nélkül meghalt. A Munich által is bővített Siebenlinderörökség a négy Munich-leány között oszlott meg. Hárman Pozsonyba mentek férjhez, ami nem is véletlen, hiszen már apjuk is élénk üzleti kapcsolatokat tartott fenn a határszéli várossal. A Munich-vők Pozsony leggazdagabb patríciusai közé tartoztak. Anna előbb Kocherdorfer Bertalan, majd Gailsam Márton, Magdolna előbb Fíins Miklós polgármester, majd Ambser János és végül Orsolya Gailsam Albert, Márton testvére felesége lett. A Gailsam Albert által vezetett kereskedő társaság a XV. század közepén talán az egész ország legtekintélyesebb cége volt. Munich Henrik negyedik leánya, Zsófia a fővárosban maradt, és Münzer János itteni polgárhoz ment férjhez, 95 Budafelhévíz 152. skk. — Kubinyi: Haller 81—84. 96 Schalk i. m. 8—10. 97 L. Siebenlinderre, vejére, unokáira, valamint a Münzerekre, Hallerekre, Mühlsteinekre és részben a Gailsamokra: Kubinyi: Haller 80—128., ahol részletes adatokkal ismertettük e családokat. — Dr. Richard Perger (Wien) levelében, amiért ezúton is köszönetet mondok, megküldte a bécsi városi levéltár Gb 1/6 fol. 341 r. és Gb 1/7 fol. 18 r. regesztáit, amelyekből kiderült, hogy Siebenlinder Ilona nevű felesége Leopold Weiler bécsi polgár leánya volt, és Anna nevű leánya Heinrich Haiden bécsi polgárhoz ment hozzá. Laurenz Haiden bécsi polgármester, akit 1485-ben Bécs ostoma idején végeztek ki, Siebenlinder unokája lehetett.
