Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban / 227–291. o.

Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban 237 cumspectus, máskor providus, Vitripar Mátét is hívják providusnak az után is egy alkalommal, hogy már esküdt volt (de bírósága előtt). Königsfelder Miklós először providus, utána circumspectus 62 , akár Sárhajú János, aki providusként tűnt fel, de mióta esküdt lett, már circumspectus-szá vált. 63 Pesten hasonló a helyzet, noha kevesebb az adat. Nemesnek, később egre­giusnak temesvári Bodó Mihály borkereskedőt, a Szapolyaiak budai udvarbírá­ját nevezik. Egy alkalommal Szegedi Bodó István deákot, aki pedig többnyire circumspectusnak címeznek, egregiusnak nevezik. Neki, mint volt szegedi sóka­maraispánnak és Csongrád megyei főispánnak ez „hivatalból" ki is járt. volna. Egyébként, ő aki a város főbírája is volt, az egyetlen prudens et circumspectus is. Simán circumspectus 13 személy. 64 öten közülük tanácstagok voltak (Kele­men deák, volt esküdt, Kőmíves István volt bíró, Pajzsgyártó Gergely volt es­küdt, Szegedi István deák és Váczy Gál volt bírák), míg ketten (Batha Tamás és Márton deák) bírák, esküdtek vejei. Nagy János a „Vak török császár" csa­ládjával atyafiságba került nemes. Szakácsi Balázs tekintélyes kereskedő, volt királyi tisztviselő. 65 Tanácstag, és azok rokona tehát 7, az egész csoport 53,8%-a. Iparos csak három van, köztük is kettő bíró vagy esküdt (Kőmíves és Pajzsgyár­tó), valamint egy szabó. Bár korszakunk előtt állították ki, 1466-ban, megem­lítjük, hogy a szűcscéh privilégiumában a teljes céhelőljáróságot circumspectus­nak címezik. 66 Ennek jelentősége mindjárt világosabb, ha tudjuk, hogy 1470— 1500 közt 4 szűcs ült a tanácsban. 67 Providusra csak 14 személynél van adat. Egy sem mutatható ki tanácstagként. Egy szintén korszakunk előtt kiadott céh­levél a magyar tímár céh elöljáróit így címezi. Végeredményben a következők állapíthatók meg. A nemesi rendi állást, az ezzel rendelkező polgároknál csak elvétve jelöli a városi kancellária, arra azon­ban szigorúan ügyet, hogy prudensnek, prudens et circumspectusnak csak ta­nácstagot, volt tanácstagot nevezzenek. Az is világosnak látszik, hogy tanács­tagot csak elvétve neveznek providusnak. Ezzel a címmel illetik a szegényebb polgárokat, és köztük az iparosok többségét. Vannak olyan polgárok akik elő­ször providusok, később, főleg esküdtség elnyerése után circumspectusok lesz­nek. Ez tehát az előkelőbb csoport, majdnem felénél kimutatható, hogy tanács­tagokról van szó. Kevesebb ebben a csoportban az iparosok arányszáma, mint a providusoknál, és a circumspectus iparosok egy része esküdtséget is viselt. Vannak olyan iparágak, amelynek tagjai zömükben providusok, és csak egy­kettő circumspectus, míg más iparágaknál a céh elöljáróinak többnyire megad­ják ezt a címet. (Szabók, szűcsök, mészárosok.) Ehhez a csoporthoz tartoznak „concivis" nemesek, a tanácstagok rokonai és a leggazdagabb kereskedők. Úgy tűnik fel e szerint, hogy a városi polgárságot két csoportra kell osztanunk, a providusokra és a circumspectusokra. (A prudens lényegében a circumspectusok egy része, a címet a tanácstagok viselik, de ugyanazokat gyakran csak circum­« 2 L. alább 144 j. 63 1517 és 1521: Ol. Ft., Tiszántúli ref. egyh. k. It. 132—133. sz. ei Dl. 18 518, 18 799, 19 237, 61 885, 61 905, 61 945, — HO. I. köt. 381. skk. — 01. Ft., Egri kpt. It. 29. 4—5. 4. — Kassa oki. 699. — Esztergom Lad. 64. 2. 4. 65 Kubinyi: Kincstári szem. 42. o. 122. j. — Uő.: Budai kereskedők 104. 66 Kovachich: Formuláé 450. 67 1470: Pest és Nógrád megye Állami Levéltára, Pest megye oklev. 35. sz. — 1497: Di. 61 905.

Next

/
Oldalképek
Tartalom