Levéltári Közlemények, 37. (1966)
Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Komjáthy Miklós: I. Károly király állítólagos pecsétnyomója : oklevéltani és kormányzatttörténeti adalék / 207–226. o.
224 Komjáthy Miklós Legjelentősebb talán Kopasz nádor esete. Nemcsak maga részesült királyi adományban, hanem másnak szóló királyi adomány is született az ő peticiójára. Sőt egy esetben I. Károly adománylevelére nagyobb bizonyság okából a maga pecsétje mellett ráfüggesztette Tamás érsek és Kopasz nádor pecsétjét is. Elképzelhető, minő zavar, jogbizonytalanság származott abból, hogy az országnak a király után első embere, annyi királyi kegynyilvánítás részese és garantálója később hűtlenné vált. Nagyon is valószínű, hogy I. Károly, amikor két évtized viszontagságai után megszabadult két leghatalmasabb ellenfelétől s immár az egész országnak a főpapok, főurak és nemesek által egyhangúlag elismert ura lett, az oklevelekben oly sokszor emlegetett gazdasági és politikai reformintézkedéseinek bevezetése előtt, új pecsétnyomót vésetett. Nem diplomatikai értelemben vett hamisítás volt tehát az oka első pecsétje szétvágatásának. Oly sok, egymással nem egyszer homlokegyenest ellenkező intézkedés „hiteléül" szolgált e pecsét, hogy végülis hitelét vesztette. Meg kellett semmisíteni s a továbbra is jogérvényes intézkedést tartalmazó okleveleket új pecsét alatt új oklevélbe kellett foglalni. A müncheni Állami Levéltár birtokában levő typarium tehát nem lehet I. Károly király első pecsétnyomója. Kétségtelen ui., hogy a király első typariumát megsemmisítették, ha nem is azért, mint Gárdonyi hitte, hogy vele okleveleket hamisítottak, hanem politikai okokból. Mindebből pedig következik, hogy a müncheni typarium hamisítvány. Olyan, amilyet főképp a XVIII. században valódi viaszpecsétről vett lenyomat alapján nem egyet koholtak. 75 Komjáthy Miklós 75 A typariumnak és viaszlenyomatának elmosódottsága innen származik. Tehát nem azért jellegtelenek, életlenek a pecsétképek és felíratok, mert hosszú ideig volt a pecsétnyomó földben, vagy víz alatt. — Dolgozatom már sajtó alatt volt, amikor elolvashattam Vajay Szabolcs L' héraldique, image de la psychologie sociale (Napoli 1967. Kny. az Accademia Pontinianä „Atti ! '-jából. N. Serie Vol. XVI. c, módszerében és eredményeiben számomra is igen érdekes és hasznos tanulmányát. Tanulságait s kitűnőep értékesíthető párhuzamait azonban sajnos nem volt módomban felhasználni.
