Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Komjáthy Miklós: I. Károly király állítólagos pecsétnyomója : oklevéltani és kormányzatttörténeti adalék / 207–226. o.

214 Komjáthy Miklós garie iure et ordine geniture nobis debitum a király mellé állt, Trencséni Máté ellen felvonuló hadserege „maior"-jának tette a király. Igen érdekes annak az, 1312. április 10-én kelt privilegialisnak adományindokoló arengája, amellyel I. Károly Pethunye fia Péter mesternek adta Pyhuhe földet: „Regalis excellencia male meritos gladio... conterere consueuit, benemeritos autem et fideliter sibi jamulantes dignis remuneracionibus adesse properet celeriter, ut alii exemplo eorum informati viam regié maiestatis formident et discant seruire dominó eorum naturali" (így). Az oklevél, bár, mint jónéhány korábbi oklevél is mondta, „per singula longum esset enarrare ... et presentíbus inseri tediosum", részletesen előadja Péter mester királyi adományra érdemesítő tetteit.

28 I. Károly uralma utolsó, nagy válságának napjaiban, 1312. május 9-én Sáros vára alatt kelt, Péter fiait, Pétert és Lukácsot Összes javuktól megfosztó oklevele.

29 Alig több, mint egy hónappal a döntő rozgonyi csata, a Csák Mátéval szövetkezett Abák nagyobb, hűtlenné lett ágával való leszámolás előtt — minden bizonnyal — nem véletlen, hogyan beszél az oklevél arengája a hűtlenekről: „.. .infideles autem favorabiliter ad se revocet, benignam et moderatam correccionem eis imponendo, qui autem huiusmodi reuocacioni se opposuerint, regié indignacionís detrimentum merito formidabunt." Az Aba nembeli Nekche-i Sándor comes érdemeit „si recitare veílemus, tempus prius posset deficere, quam facultas", mondja I. Károly 1312. július 6-án, Sárospatakon kelt, nem ünnepélyes adománylevele.

30 A király Cosma fia János birtokait „propter notam manifeste infidelitatis... ab ipso tamquam ab infideli nostro speciali abstuliumus" ... és Sándor mesternek adja, aki azóta, hogy „'seren issimum culmen regiminis ungarici gubemandum in etate puerili" elfoglalta, szakadatlan hűséggel szolgálta királyát. Sajátos célú vizsgálódásaink körén belül több szempontból is érdekes I. Károlynak az az 1312. évi, napi kelet nélküli, ünnepélyes privilegialisa, amelyben, részletesen előadván az Aba nembeli Lypolch-i Sándor comes fiának, Sándor mesternek érdemeit, elrendeli, hogy adják neki vissza a Nekche possessioból annakidején ősei által kihasított s a templariusoknak adományozott szentmártoni birtokot .

31 A rendkívül színes, részletező narratioból mindenekelőtt Sándor mester hűségének újra és újra kiemelésére szeretnék hivatkozni: „... a tempore nostre pubertatis seu puericie, ex quo ad gubernacula Serenissimi regiminis hungarici venimus" ... A két ellenkirállyal, Csehország királya fiával és Otho de Theotonia-val vívott harcairól, ki ugyancsak „gubernaculum culminis hungarici obtinere nitebatur", ül. „régimen eiusdem regni nostri possidere conabatur" már régmúltban emlékezik meg.

32 További következtetéseim szempontjából az oklevél narratiojának legjelentősebb része, amelyben a királyi adománynak a vezető prelátusokkal és bárókkal való (érdekes módon a főpapokat is báróknak nevezvén) megtanácskozásáról szó: „. . . habito consilio baronum nostrorum fidelium videlicet domini Th. dei grácia archiepiscopi Strigoniensis, eiusdem loci comitis perpetui ac domini Stephani Wesprimiensis ecclesie, auleque domine regine karissime consortis nostre cancellarii, item domini Kemrici W.* ecclesie, preeterea domini Martini Agriensis ecclesie episcoporum. NichÜominus magnifici viri 28 Dl. 1798. AuO I. k. 254—256. 1. Záradéka: „Datum per manus discreti viri magistrí Johannis prepositi Albensis ecclesie, aule nostre vicecancellarii". 29 Dl. 1800. AuO. I. k. 256—257. 1. Hátlapjára nyomott pecsét maradványaival. 30 Dl. 1805. AuO I. k. 261—262. 1. Az oklevél egyébként a hűség-hűtlenség fogalomkörét égy sajátos képzésű szóval, a „coinfidelis"-szel gazdagítja. 31 Dl. 1791. AuO I. k. 276—278. 1. Éppen, mert formai és jogi szempontból kifogástalan birtokadomány érvénytelenítéséről, ill. az egykori adományozók leszármazottainak e birtokkal való megadományozásáról volt szó s így könnyen félreértések támadhattak volna, „licet in hoc consuetudo regni nostri non sit approbata, quod sigillum alíquorum nostrorum subditorum círca nostrum sigillum apponi debeat", ... „nobis unacum cum fidelibus barronibus nostris sic fűit visum, ut ad maiorem rey memóriám existat sigillum ... domini archiepiscopi Thome et Kopoz palatini... apponendum". A pár év múlva hűtlenné vált Kopasz nádor pecsétje ekkor még egy bonyolult jogi hátterű birtokadomány nagyobb hitelére került a királyi pecsét mellé. 32 Hadd emlékeztessek arra, amire még visszatérek alább, hogy I. Károly mind a maga, 1310. évi, a szent koronával történt megkoronázása előtti uralkodásáról, mind az ellenkirályokéról mint „gubernaculum"'-tói, „régimen"-wl szól. Jellemző módon mindkettőjüket származási helyük, szülőhazájuk megnevezésével emlegeti, mint már pl. az 1310. szept. 4-i oklevele is Csehország királyának fiaként beszél Vencel Lászlóról, Ottót pedig egyszerűen „dux"-nak mondja. AuO. I. k. 210. 1. * Nyilván: Imre váradi püspök