Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 1. - KRÓNIKA - Bendefy László: Térképek és tervrajzok feltárása az Országos Levéltárban / 157–169. o.

Í6Ö Krónika 9. A térkép anyaga többféle lehet: közönséges rajzpapír, oleáta, szalmapapiros, merített/ papiros stb. 10. A térkép állapotát: „ép — sérült — hajtásoknál tört, szakadt — nagyon rongált" jelzésekkel rögzítjük. 11. A térkép tájolását minden esetben igen gondosan állapítjuk meg. A tájolás helytelen megállapítása a térkép felhasználása során feltétlenül hibás következtetésekre vezetne, különösen a mederváltozásokat illetően. • - 12. A térkép színezését, -mivel a. színeknek műszaki jelentőségük is van, részleteiben is feljegyezzük. • 13. A térkép díszítése is gyakorta fontos adalékokat szolgáltathat. Kerültek elő térképek tgykorú mérőeszközök, mérési jelenetek, vízügyi létesítmények, vízi malmok stb. rajzával is. Egyes térképeken városok, várak színes vagy fekete-fehér színű látképét, ritkábban néprajzi vagy agrártörténeti értékű díszítő rajzokat találtunk. .'•';" 14. A'kartotéklap hátlapjára az alábbi feljegyzések kerülnek: - • l/a—b Földrajzi vonatkozású megjegyzések: (folyók, patakok, erek, csatornák, szigetek, hegyek, főbb utak, ezek nevei és megjelölésük módja); továbbá az esetleges különleges jelzések megnevezése, amelyek a térkép célkitűzéséből következnek. Például: „A hegyek peremvonala 'lelölve." — „A gátak peremvonala jelezve." 1/c Agrár vonatkozású feljegyzések: művelési ág, a megművelés vagy növényi födöttség közelebbi módja; például: „erdők, facsoportok, bokrok, füves területek, szántóparcellák..." Vágy: „Szántóföldek, rétek, legelők. . . városi tölgyerdő stb." 1/d A térkép vízgazdálkodási vonatkozású részleteinek felsorolása: folyószabályozással, belvízrendezéssel kapcsolatos létesítmények: átvágás, sarkantyú, gátak, gátőrházak, zsilipek. Egyéb vízügyi létesítmények, mint pl. halastavak, öntöző- vagy árapasztó- és malomcsatornák, vízimalmok (némelyik térképen tömegével), morotvák, lefűződőben levő holtágak, mocsarak stb., vízemelőgép épülete (1803-ból!). l/e Topográfiai vonatkozású feljegyzések: hidak, utak, országutak, várak, várromok, „római sáncok", folyó melletti fürdőház (pl. Eszéken), területi alakzatoknak esetleges számszerű feltüntetése: templomok, középületek, sóraktárak, postaállomások és ezek egymásközti távolsága kocsi-órákban kifejezve; utak minősége; vasútvonal és -állomás; töltések és tervezett töltések stb. Bányák, kőfejtők. • -l/f A térképhez tartozó mellékletek, mint például a folyószakasz hossz- és keresztszelvényei; jeges folyószakaszokról készült felvételek, jégdugók rajzai; vízmércék bemérésére és vízállásokra vonatkozó adatok, különös tekintettel a legalacsonyabb és legmagasabb vízállásokra. Vízmélységi és sebességmérési adatok. A feldolgozás módja : , A fentiekben vázolt kutatómunkát és kartotéklap-készítést egyelőre csakis az Országos Levéltárban folytatjuk. A munkában személy szerint változóan 8.—9 személy (valamennyi képzett tudományos kutató) vesz részt. Mivel a kutatókat időnként egyéb feladatuk (külföldi kiküldetés, akadémiai megbízatás stb.) távol tartotta a szóban forgó feltáró munkától, több éves átlagban állandóan mintegy 5—6 személy dolgozott. A munka az alábbi fázisokra oszlik: Í.A felkutatandó állagok kiválasztása. Ezt a VITUKI részéről negyedévenként beszéljük meg a levéltári raktárakat kezelő tudományos dolgozókkal A megbeszéltek alapján az állagok felelős kezelői 3—4 méternyi anyagban próbaszondázást végeznek. Ha ez nem járna kielégítő eredménnyel, ellenőrzésként az állagnak egy másik részében a felderítő munkát -hasonló mértékben megismétlik. Az állag feldolgozásától csak akkor tekintünk el, ha. a második próbálkozás sem ígér számottevő eredményt. 2. A feldolgozandó állagok előkészítését a felelős raktárkezelő végzi. Az ő kötelessége az egyes iratcsomókat meghatározott sorrendben kiemelni, portalanítani és a kutatóknak átadni. Ez alkalommal egy füzetben feljegyzi az iratcsomó raktári számát, terjedelmét (vastagságát) és a benne kutató nevét. Az átadás és visszavétel tényét á kutató aláírásával igazolja, így kerüljük el azt, hogy ugyanaz az állag két ízben is más-más kutató kezébe kerüljön. 3. Az állag megkutatottságának ellenőrzése. Mikor a raktárkezelő azt jelenti az állagfelelősnek, hogy a kutatók az utolsó köteget (iratcsomót) is visszaszolgáltatták, az állag tudományos