Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Sárközi Zoltán: Munkástanácsi jegyzőkönyvek a Magyar Tanácsköztársaság idejéből / 139–145. o.

140 Sárközi Zoltán és a közszükségleti cikkek hiánya egészítette ki.

6 Ilyen körülmények között a Feltén és Guilleaume Kábel-, Sodrony- és Sodronykötélgyár Rt. munkástanácsának legfőbb gondját is a munkások élelmiszerellátása, a gyárban levő élelmiszerüzem (konzum) kezelésének megszervezése, a sör, dohány, tüzelőanyag és lábbeli beszerzése képezte. Szorosan kapcsolódott ezekhez az ipari termeléshez szükséges nyersanyagok biztosítása. Sokat foglalkoztak — a rendeletnek megfelelően — bérügyekkel, a munkaidő szabályozásával, a munkarend és fegyelem megszilárdításával, segélyezésekkel stb. Átdolgozták a gyári munkarendet, meghatározták magának az ellenőrző munkástanácsnak a hatáskörét. Egy-két népszerűtlen tisztviselő, Lang Ottó és Szwoboda Emil, továbbá Laskus Oszkár ügyében hoztak igen emberséges határozatokat. A burzsoá szerveket viszont (mint a tisztviselőinek fizetésére a gyár tőkés uraitól járulékot húzó GYOSZ-t) pénzzel nem támogatták. Végül mindent megtettek annak érdekében, hogy a Magyar Tanácsköztársaság védelmében, a Vörös Hadsereg külön egységeként szerveződő gyári munkásszázad megalakulása és fegyvergyakorlatai minél zökkenőmentesebben bonyolódjanak le. Ez a csapat később a 6. munkásezred kötelékében harcolt.

7 A munkástanács üléseiről az 1919. április 3. és június 11. közötti időben felvett jegyzőkönyvekből 13 db (és az április 15-i jegyzőkönyv melléklete) maradt ránk, valamennyi az Országos Levéltárban, a Feltén és Guilleaume Kábel-, Sodrony- és Sodronykötélgyár Rt. fOndjában, a Munkástanácsi Jegyzőkönyvek c. állagban. A szövegek közlésénél ezért erre egyenként nem hivatkozunk, s az irat címében is (a szükségképpen azonos szöveg elhagyásával) csupán az ülés napját emeljük ki. 1. sz. Budapest, 1919. április 9. Jegyzőkönyv felvétetett Budapest, 1919. április hó 9-én Jelen voltak: alulírottak. Tárgy: 1. A munkástanács hatáskörének tüzetes megállapítása. 2. Munkafegyelem. 3. Igazolványok az élelmiszerekről. 4. Konzum kezelése és ellenőrzése. 5. Heti rapport készítése. 6. Munkásgárda felállítása. 7. Huppan elvtárs ideiglenes helyettesié. 8. Termelési biztos és munkástanács irodája. 9. A gyár szocializálásának kérése. 10. Tüzelési anyagok kiutalása. 11. A gyári munkások munkaidejének kérdése. 12. A gyárigazgatók telefondíja. 13. Jegyzőkönyvek aláírása. 14. Soff őr fizetésének rendezése. 15. Felirat a termelési népbiztossághoz anyagkiutalás hosszadalmassága miatt. . 16. Sertés-, marhahús és bőrbeszerzés. 17. Az új időszámítás életbeléptetése. 18. Felirat a forradalmi kormányzótanácshoz a gyári munkások mellőzése végett a kerületi munkás- és katonatanácsban. 19. A gyári kapus elvtárs vasárnapi munkaszünete. 20. A gyárból elmaradt munkás elvtársak igazolásra való felszólítása. Fenti pontokra nézve a munkástanács a következő határozatokat hozta: 1. A munkástanács a termelési biztos jelölttel együtt addig, amíg a termelési biztos kinevezve nem lesz, az egész gyári üzem vezetését átveszi. Az üzem ellenőrző munkástanács 6 Magyarország története. Bp. 1964. II. kötet 341—342.1. 7 Hetes Tibor: Budapesti munkások felfegyverzése a Magyar Tanácsköztársaság védelmében. Tanulmányok Budapest múltjából XIII. k. Bp. 1959. 432. 1.