Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1964-ben / 321–336. o.

Krónika 327 Községi iratanyagot nagyobb mennyiségben a győri, kaposvári, kecskeméti, pécsi, soproni, izegedi, szekszárdi, székesfehérvári, szombathelyi, veszprémi és zalaegerszegi levéltár rendezett. Említést érdemel, hogy a kaposvári és a soproni levéltár a községi levéltárak — éveken áthúzódó — rendezését befejezte. Kapitalista kori szakszervek rendezéséről a gyulai (megyei tanfelügyelőség), Pest megyei (erdőfelügyelőségek és erdőhivatalok), szolnoki (pénzügyigazgatóság) és a szombathelyi (közellátási felügyelőség, kultúrmérnöki hivatal, növényegészségügyi körzet, kertészeti felügyelőségj méhészeti felügyelőség) levéltár jelentése számol be. A kapitalista kori jogszolgáltatási szervek iratainak részben több évre áthúzódó rendezését végezte a fővárosi (ítélőtábla), debreceni (ítélőtábla), egri (törvényszék, cégbíróság, törvényszéki fogház), gyulai (törvényszék, 5 járásbíróság, gyulai és orosházi közjegyzők), miskolci (ügyészség), Pest megyei (Pestvidéki törvényszék és járásbíróság), szentesi (csongrádi járásbíróság telekkönyvi hivatala), szolnoki (törvényszék, börtönparancsnokság) és zalaegerszegi (sümegi és zalaegerszegi járásbíróság telekkönyvi hivatala) levéltár. Az intézmények iratainak rendezése jelentékeny mértékben csupán a fővárosi (Budai Zenede), debreceni (gimnáziumok, polgári és elemi népiskolák), gyulai (elemi népiskolák), soproni (bencés gimnázium), szentesi (csongrádi gimnázium és egyéb iskolák) és a szombat-helyi (községi közigazgatási tanfolyam) levéltár tervében szerepelt. Köztestületi és egyesületi iratokat a fővárosi (14 ipartestület), pécsi (ipartestületek, erdőbirtokossági és legeltetési társulatok), szentesi (ipartestületek, OTI kerületi pénztár, különféle egyesületek), szombathelyi (ipartestületek, megyei hegyközségi tanács, Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara) és zalaegerszegi (céhiratok) levéltár rendezett. A gazdasági szervek anyagának rendezése nem egy esetben több évre átnyúló munkát jelent. A Kaposvári Állami Levéltár az év folyamán befejezte a mernyei piarista custodiatus, a pécsi, megkezdte a pécsváradi közalapítványi uradalom iratainak rendezését. Az utóbbi levéltárban rendezték még a hetvehelyi erdőgazdaság és a Batthyány család siklósi uradalmának iratait is. Gyulán a községi hitelszövetkezetek, Szentesen a takarékpénztárak, malmok és a Szentes—Hódmezővásárhelyi HÉV Rt. irataiban folyt rendezés. Egyházi provenienciájú iratokat az egri (káptalani hiteleshelyi levéltár), kecskeméti {a Kalocsai Iskolanővérek rendi vonatkozású anyaga, amelyből több rendház, iskola és egyházi egyesület iratai is előkerültek), soproni (helyi bencés rendház) és zalaegerszegi (zalavári apátság), családi és személyi fondokat a kaposvári (Gaál és Skublics család), nyíregyházi (Czóbel család) és soproni (Szakács István volt kapuvári ügyvéd), gyűjteményes anyagokat a Pest megyei (pecsétnyomók) levéltár rendezett. A területi levéltárak rendezési munkáiban az eddig felsorolt feudális-kapitalista kori fondok mellett egyre nagyobb helyet kapnak a felszabadulás után keletkezett iratok. Ezeknek legnagyobb részét az 1945 után keletkezett megyei, városi, járási és községi közigazgatási és szakigazgatási iratok alkották. Egyéb fondcsoportok közül csupán a nemzeti bizottságok és a gazdasági szervek iratainak rendezése érdemelnek említést. Felszabadulás utáni iratokat nagyobb mennyiségben a debreceni (járási és községi tanácsok), egri (nemzeti bizottságok, tanácsi és VB jegyzőkönyvek), győri (megyei tanács VB egyes osztályai, testnevelési és sportbizottság, községi tanácsok, megyei téglagyári egyesülés), gyulai (megyei tanács és orosházi városi tanács VB osztályai, községi tanácsok, OSzH községi fiókjai), kaposvári (községek), nyíregyházi (főispán, KB), soproni (városi tanács VB osztályai, községek), szegedi (községi nemzeti bizottságok, gazdasági felügyelőség, mezőgazdasági termelőszövetkezetek), szekszárdi (községek, földbirtokrendezési és térképészeti hivatal), szentesi (járási és városi tanácsok, csongrádi rendőrkapitányság, Állami Biztosító fiókjai, gépállomások), székesfehérvári (megyei tanács VB osztályai, járások, Magyar Nemzeti Bank sárbogárdi fiók), szolnoki (megyei számvevőség, tanácsok, martfűi cipőgyár), veszprémi (megyei tanács VB pénzügyi osztálya — anyagából kibontva a számvevőség, elhagyott javak kormánybiztosa, létszámfelügyelőség stb. iratai —, megyei szabadművelődési tanács, járási tanácsok, Pápa város tanácsa VB osztályai, községek) és a zalaegerszegi (Magyar Nemzeti Bank letenyei és zalaszentgróti fiókja) levéltár rendezett.