Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.

78 Rácz Béla III. A Nehézipari Központ Titkársága A 23 550/1946. ME. sz. rendelet — amely a négy legnagyobb nehézipari vállalat állami kezelésbe vételét mondta ki — 4. §-ának 2. bekezdésében a NIK Igazgatótanács mellé, a NIK ügyvitelére Titkárságot állított fel. A Titkárság fejlődésének történetében — ugyanúgy mint általában a NIK munkájában — két szakaszt különböztetünk meg: az első szakasz 1946 decemberétől 1948. január közepéig tart: a Titkárság megalakulásától a NIK egyéni cégként történt bejegyzéséig. A második szakasz 1948 februárjától 1949. január elsejéig: az egységes végrehajtó apparátus létrejöttétől a NIK felszámolásáig tart. Az első szakasz első fejlődési fázisa a NIK Titkárság megalakulása — 1946 novemberének utolsó napjai — és a Titkárság szervezeti kiépülésének befejező-' dése — 1947 márciusa — közötti időszakra esik. E szakasz második fázisa 1947 áprilisától 1948 januárjáig tart. A második szakasz első fejlődési fázisa az 1948 februárjától 1948 nyaráig tartó időszakra esik — benne 1948 első felében a NIK egységes végrehajtó apparátusának kiépülésével. E szakasz második fejlődési fázisa 1948 nyarától A NIK decentralizálásának megkezdésétől a NIK felszámolásáig tart. 1. A NIK Titkárság fejlődésének első szakasza arra az időszakra esik, amikor a munkásosztály az MKP vezetésével szüntelen «ikeres rohamokat hajion végre.a tőke gazdasági és maradék politikai hatalma ellen, s amikor a^ osztályharc egyre jobban kiéleződött. Ilyen politikai helyzetben tehát az állami kezelésbe vett nehézipari vállalatok gazdaságossá tétele, szakszerű vezetése, más szóval a deficitjeinek felszámolása' a tőke ellen vívott harcnak szerves s különösen fontos részét alkotta. E korszak jellemzője volt még többek között a két munkáspárt közötti ellentétek kiéleződése, amely főleg abból adódott, hogy az SzDP-on belül a jobboldali szárny — Peyer, majd Kéthly, Bán, Szélig és csoportjuk — nyílt támadásokat indított az MKP és saját pártjának balszárnya ellen, amely az adott időszakban bizonyos kérdésekben még maga is felemás magatartást tanúsított. Az ellentétek kiéleződéséhez a fentieken kívül hozzájárult még az MKP legfelső vezetésében mindjobban felszínre töiő dogmatikus, szektás gyakorlat is. A felsorolt körülmények kisebb-nagyobb mértékben befolyásolták a NIK Titkárság szervezetének fejlődését és jogkörének a mértékét. A négy nagyvállalat állami kezelésbe vételével és a hozzákapcsolt MÁVAGgal a termelő egységeknek olyan nagyarányú koncentráltsága jött létre, amely Magyarországon addig teljesen ismeretlen volt, de még a kapitalista Európa viszonylatában is egyedi esetnek számított. E hatalmas vállalati komplexum elvi és gyakorlati irányításának és vezetésének feladata teljesen új volt, mely/tek megoldása számtalan nehézségbe ütközött. A magyar iparszervezés, ipari ügyvitel jelentősen el volt maradva a kapitalista fejlődés addig elért színvonalától. A kezelésbe vett vállalatok szakembereinek még az a része, amely pedig szívvel és értelemmel szolgálta a munkásosztály harcát, sem volt felkészülve a NIK előtt álló feladatok megoldására mivel azok korábbi tevékenységükhöz képest újak voltak. Az új feladatok kidolgozásához és megoldásához hiányzott tehát a begyakorlott szakember gárda.