Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.
A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története 1946-1948 75 osztályunk az MKP vezetésével a burzsoázia felett döntő győzelmet aratott, s megteremtette a proletárdiktatúra gazdasági alapját. A proletárdiktatúra államának az államosítás végrehajtásával egyidőben azonban ki kellett építenie az állami tulajdonba került vállalatok felügyeleti és irányító apparátusát is: az ipar irányítását a kapitalista vágányról szocialista vágányra kellett átállítania. Az átállítás igen bonyolult, feladat volt. Intézkedések és szervezések egész sorozatát kellett végrehajtani. Az államosítást követő hónapokban az államosított ipar irányítása a GF-en, az Országos Tervhivatalon (OT) és a szaktárcákon kívül az újonnan megszervezett iparági igazgatóságokon keresztül történt. A Minisztertanács 1948. március 25-én hozott határozatában elrendelte az iparigazgatóságok megszervezését. 1948. május 11-én jelent meg a kormányrendelet, amely kimondta, hogy az ipari termelés közvetlen irányítása az iparigazgatóságok feladata. Az iparigazgatóság hatóság, és az illetékes miniszter főfelügyelete alatt működik. Az élén ipari igazgató áll, akit az illetékes miniszter előterjesztésére a kormány nevez ki. 44 / a Az iparigazgatóságok a rendelet által megjelölt szervezeti formájukban, a NIK-hez hasonlóan, hatósági, tehát felügyeleti, valamint irányító és ügyintéző jogköröket is gyakoroltak. A különböző jogköröknek egy szerven belüli ilyen egyesítése azonban nem volt helyes. Szétválasztásukra feltétlenül szükség lett. A 7210/1948. sz. kormányrendelet e szükségletnek tett eleget, amikor elrendelte az ipari központok felállítását. Az ipari központ egyéni cég, tulajdonosa a magyar állam. A központok végezték a kerületükbe tartozó állami ipari vállalatok kezelését és közvetlen irányítását. Az ipari központok megszervezése az egyes vállalatok gazdasági és jogi különállását és felelős vezetését nem érintette. 45 Az ipari központok feállításával szervezetileg is elkülönült a hatósági illetve az irányítási jogkörök gyakorlása. Ezzel az iparigazgatóságok feladata lényegesen módosult: csak a hatósági jogkörük maradt meg. Ebből az állapotból kiindulva a 10810/1948. sz. kormányrendelet '1948 októberében elrendelte az iparigazgatóságok beolvasztását az illetékes minisztériumokba. Az iparigazgatóságok a minisztérium osztályai, illetve főosztályai lettek, vezetőik osztály-, illetve főosztályvezetői címet és kiadmányozási jogot kaptak. 46 Az ipar szervezetének és irányításának e minőségi megváltozása a NIK helyzetére és fejlődésére is alapvetően kihatott. Az iparügyi miniszter 1948 áprilisában a 620/1948. sz. kormányrendelet 3. § (1) bekezdése alapján 11 ekkor államosított vállalat kezelését és irányítását a NIK-re bízta. 47 De már ezt megelőzően a GF 1948. március 4~én kelt 434/1948. sz. határozatával 44 /a 5380/1948 Korm. sz. rendelet. RT 1948 : 106. sz. 45 RT 1948 : 148. sz. 49 Uo. 239. sz. 47 A 11 vállalat a következő: Láng L. Gépgyár Rt., Rock István Gépgyár Rt., Hofherr—Schrantz—Clayton és Shuttlewoorth Magyar Gépgyár Művek Rt., Első Magyar Gazdasági Gépgyár Albertfalvai Telepe, Kühne Mezőgazdasági Gépgyár Rt., Lampart Művek Rt. Soroksári úti telepe, Lőtsös Vilmos Ferrotechnikai Különleges Gépek Gyára, Magyar Vasötvözetgyár Rt., Uhri Testvérek Autókarosszéria és Járműgyár, Magyar Acéláru Gyár Rt., Hubert és Sigmund Acél- és Fémárugyár Kft. (NIK Közlöny III. évf. 9. sz. 1948. ápr. 15.)
