Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.

A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története 1946-1948 & radalom hátbatámadását jelentette volna, hiszen egy újabb inflációba sodorta volna az országot. Ezt az utat a NIK, a népi demokratikus állam egyik fő gazdasági szerve nem vállalhatta. Olyan lehetőségeket, eszközöket kellett keresnie, amelyek segítségével az említett célt minél gyorsabban elérheti, és egyben a kivívott gazdasági eredményeket nemcsak megerősítheti, hanem azt tovább is fejlesztheti. Ennek elérését az alábbi feladatok végrehajtása biztosította: a) A vállalatok termelésének fokozása a munkáslétszám emelése nélkül. b) A termelés önköltségének csökkentése, a racionalizálás végrehajtása, a munkások és mérnökök maximális részvétele útján. c) A vállalatok kooperációjának megvalósítása gyártási kapacitásuk minél nagyobb mértékű kihasználása végett. d) Az egységes szigorú pénzgazdálkodás bevezetése a legszigorúbb takarékosság elve alapján. e) A kereskedelmi tevékenység megjavítása: az egységes kereskedelmi szervezet kiépítése a zavartalan anyagellátás, a termeivények maradéktalan elhelyezése és az árak leszorítása érdekében. f) A vállalati adminisztrációk helyes és korszerű kiépítése, a számvitel egységesítése. g) A munkafegyelem helyreállítása minden eszköz igénybevételével, és a munkásság felé annak tudatosítása, hogy a jobb munkateljesítmény egyúttal saját felemelkedésük egyetlen útja. A munkásság mozgósítása a többtermelésért és a deficit eltüntetéséért. • h) A vállalatok élére új típusú vezetők kinevezése és azok munkakörülményeinek biztosítása. E feladatok figyelembevételével kellett a továbbiakban a NIK jogkörét és szervezetét meghatározni. II. A NIK Igazgatótanácsa (1946-1948) és Igazgatósága (1948-1949) Az állami kezelést megvalósító apparátus jellege, szervezete és jogköre — mint láttuk — az osztályerőviszonyokkal, az osztályharc mindenkori állapotával és az ország előtt álló feladatokkal a legszorosabb egységben és kölcsönhatásban alakult ki. Ez a NIK fejlődésére továbbra is rányomta a bélyegét. A 23550-es kormányrendelet az állami kezelésbe vett vállalatok irányítását a NIK Igazgatótanácsára bízta, a felügyelői jogkört egy öttagú Bizottságra ruházta. A NIK adminisztrációjának ellátására az Igazgatótanács mellé Titkárságot szervezett. A kezelésbe vett vállalatok irányítására létrehozott szervezet különböző jellegű és felépítésű szervezeti konstrukciók elvetése után valósult meg. A központi irányító szervezet, apparátus jellegének, funkciójának, szervezeti felépítésének változása azonban továbbra is szorosan összefüggött az immár az egész ipar államosításáért folyó harccal, amely ugyancsak továbbra is a belső osztályerőviszonyok alakulásának volt a függvénye. 1. A 23550-es rendelet 3. §-a az állami kezelésbe vett vállalatok igazgatóságának (a Kft-nél az ügyvezetőknek) működését a vállalatok jogi személyiségének és szervezeti egységének érintetlenül hagyása mellett felfüggesztette. A) A rendelet a működésükben felfüggesztett igazgatóságok és ügyvezetők teljes jogkörét, az általa meghatározott korlátok között több tárca képvi5* y