Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Komoróczy György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében / 11–55. o.

46 Komoróczy György következtetve és a korábban fennállt csendőr őrsparancsnokságok elhelyezését figyelembe véve az állapítható meg, hogy a megyei törvényhatósági rendőrség területi szervezete egybeesett a korábbi csendőrszervezeti hálózattal. Megyei kapitányság alakult Berettyóújfaluban, majd ugyanott 1945. február—március folyamán járási kapitányság is létrejött. Járási kapitányságot szerveztek még Biharkeresztesen, Derecskén, Biharnagybajomban, Nagylétán is. A járási kapitányságok alá rendelve szervezték meg a rendőrbiztosi kerületet Ártánd, Dobai puszta, Biharkeresztes, Derecske, Fúrta, Kornádi, Körösszakái, Magyarhomorog, Nagykereki községekben — mindenütt körzeti illetékességgel. A rendőrök munkájukért illetményt kaptak; a fizetést már december hónapra kiutalta a megyei számvevőség. A megyei kapitányság vezetőjének neve: „Megyei Rendőrkapitány" volt.

143 Az állami főhatóságok kiépülése után 1945. január 26-án a belügyminiszter a megyei rendőrkapitány jogkörét Csikós János nemzetgyűlési képviselőre ruházta, aki kinevezése után folyamatosan megszervezte a megyében feliállításra kerülő és a törvényhatósági rendőrszervezetet felváltó államrendőrséget. A végleges tisztikar kinevezése április 21-én történt meg.

144 A rendőrség személyzetére vonatkozó javaslatot Bihar megyében a nemzeti bizottságok készítették el; eleinte „toborzó bizottságokat" hoztak létre a legénységi állomány összeállítására.

145 A hivatali apparátus megszervezése az 5006/1945. BM. sz. rendelet alapján történt. Március 29-én a megyei rendőrség létszáma már 395 volt, ebből az MKP tagja volt 317, tehát túlnyomó többség, mintegy 79°/o — míg az S2DP tagja 23 fő, tehát kb 6% volt. Mindez világosan érzékelteti, hogy a rendőrség fokozatosan a proletár hatalom eszközévé vált még akkor is, ha egyes személyek még nem meggyőződésből, hanem esetleg más okokból lettek valamelyik munkáspárt tagjává.

146 A megyei parancsnokság után megszervezett járási kapitányságok azután folyamatosan alakították meg az ún. rendőrbiztosságokat egy-egy kijelölt községben, amelyek áprilistól kezdve már nem az alispán, hanem a megyei rendőrfőkapitány irányítása alá tartoztak.

147 Az önkormányzati szervek kezéből így e fejlődés kivette a.rendőrség irányítását és megszüntette a kapitalizmusnak azt a jellemző vonását, amely a főszolgabírók kezében összpontosította a csendőrség felhasználásának lehetőségeit. A rendőrség kezdetben nem politikai funkciót töltött be, hanem elsődleges kötelessége a vagyonbiztonság megteremtése volt; az első hetekben — mint írtuk — ez volt a legdöntőbb feladat. A vagyonbiztonság megszilárdítására a főszolgabírók szigorúan figyelmeztették a községi elöljáróságokat, elrendelve, hogy a rendőri szervek bármiféle visszaélést azonnal toroljanak meg.

148 A vagyonbiztonság érdekében különben a főispán már november 20-án arról intézkedett, hogy az elmenekült emberek személyi tulajdonát a közsé143 Uo. 1/1945. 144 DÁL, Fp. közig., 1105/1945. 145 Fehér: Bihar 199—202. old. 1W DÁL, Ai., 330/1945. es 987/1945. 147 Uo. 313/1945. 148 DÁL, Berettyóújfalui fszb., 88/1944.