Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1964-ben / 321–336. o.
330 Krónika Balázs Péternek „A magyar állami levéltárak 1963-ban" (L. K.), továbbá „A Levéltári Osztály 1964—65. évi tervfeladatai" (L. Sz.) és a „Még egyszer a gyűjtőterületi munkával kapcsolatos kérdésekről" (L, Sz.), Kardos Kálmánnak „Az állami levéltárak 1964. évi tervfeladatai" (L. Sz.), Jánosi Ferencnek „Az iratanyag-gyarapodás és a megyei levéltárak fejlődési perspektívája" (L. Sz.), Lakatos Ernőnek a „Javaslat az alapleltári utasítás módosítására" (L. Sz.), Oltvai Ferencnek „A községi levéltárak felállítási rendjéről és fondjaínak kialakításáról" (L. Sz.) írt tanulmányai jelentek meg. A Levéltári Szemlében olvashattunk még a tanácsi szervek 1964. évi iratselejtezésének megszervezéséről és végrehajtásáról Szolnok megyében(Antal Árpád), az irattárosok szakmai és életszínvonalának javításáról (Gyalaí Mihály), a Somogy megyében létesült új központi tanácsi irattárakról (Keszthelyi Ferenc) és a Pest és Nógrád megyében tapasztalt iratkezelési furcsaságokról (Romhányi Emil). Az év folyamán jelent meg Bónis Györgynek „A közhitelesség szervei Magyarországonés a magyar híteleshelyi levéltárak" (L. Sz.), Kopasz Gábornak „Pécs és Baranyai mezővárosok rendészete a feudális korban" (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1964.), Lengyel Alfrédnak „A törvényhatósági jogú város igazgatása a kapitalizmus korában" (L. K.), Soós Imrének a „Heves megye oktatási intézményeinek szervezettörténete és iratanyaga" (L. Sz.) és Balázs Péternek „A községek igazgatása a feudális és kapitalista korban" (L. Sz.) című közigazgatástörténeti, továbbá Borsa Ivánnak „A Hunyadi család levéltárának története"" (L. K.), Degré Alajosnak „A magyarországi vármegyei levéltárak története" (L. Sz.) és Szászi Andrásnak „Egy szaklevéltár alakításának előmunkálatai" (L. Sz.) című levéltártörténetí munkája. Itt említhető meg Horváth Jánosnénak az „Adatok az írószerek használatához Magyarországon a XII— XVIII. században" (L. Sz.) című tanulmánya. * A forrásközlések, levéltár- és fondísmertetések száma viszonylag kevés volt. Az év folyamán jelent meg Németh András „A magyar olajipar törtéhetének válogatott dokumentumai" munkájának első kötete. A helytörténeti olvasókönyvek az év folyamán újabb kiadvánnyal, Horváth Zoltánnak a „Sopron és a megye múltja egykorú iratok tükrében" (Sopron 1964.) című összeállításával gyarapodtak. A Levéltári Szemle Nagy Ferenc miniszterelnök félhivatalos iratairól (Réti László), Heves megye úrbéri és tagosítasí iratairól (Sós Imre), a községi bíróládák anyagáról (Kopasz Gábor) és a Zala megyei múzeumokban őrzött iratokról (Degré Alajos), a Levéltári Közlemények Madách Imre levéltáros tevékenysége folytán létrejött iratokról (Krizsán László) közölt ismertetéseket. Az elkészült munkák számát tekintve igen eredményesnek mondható a levéltárak helytörténetírói tevékenysége. E területen kétségkívül az eddigi legjelentősebb alkotás az Ila Bálint—Kovacsics József szerkesztésében megjelent „Veszprém megye helytörténeti lexikona",, amely a helytörténeti kiadványok között új utat nyitott, s amelyet előreláthatólag más megyékről is hasonló összeállítás követ majd. A helytörténetírás módszertani és szervezeti kérdéseinek vizsgálatára és egy-egy terület helytörténeti irodalma és problémái összefogó elemzésére a Levéltári Szemle külön rovatot nyitott, amelynek keretében 1964-ben Komoróczy György a hely történetírásnak a területi levéltárakban való szervezéséről, Vörös Károly a helytörténeti kutatásokkal kapcsolatos kérdésekről írt, IIa Bálint pedig az Olomouc-i helytörténeti konferenciáról számolt be. Győr város történetének kérdéseivel öt tanulmány foglalkozott (Lengyel Alfréd a város középkori, Jenéi Ferenc a XVI— XVIII. századi, Balázs Péter a feudalizmus végi, Sáry István az első világháború előtti és Dávid Lajos a két háhorú közötti, elemzést végezte el). A fentieken kívül a Dunántúl történetéről hét levéltárunk dolgozóinak tollából jelentek meg közlemények. A Soproni Szemlében Horváth Zoltán a Sopron megyei községek titkos számadásairól, továbbá egy reformkori követválasztási versről, a Vasi Szemlében Horváth Ferenc a szombathelyi színészet 1730—1880 közötti történetéről, az Arrabona-ban Lengyel Alfréd a királyi Győr megye területi és társadalmi összetételéről és szervezeti fejlődéséről, Balázs Péter egy győri német polgár 1848/49-i naplójáról, Sáry István Győr város közigazgatási hatóságának a népiskolai viszonyok rendezésében játszott szerepéről (1867—1873) írt tanulmányát találhatjuk. A Fejér megyei Szemlében jelent meg Farkas Gábor „Földosztás Sárszentmiklós-Rétszilas pusztán 1945—46", továbbá Szilvágyi Irén „A századeleji nagy sztrájkok és következményei Fejér megyében" és „Adalékok György Oszkár portréjához" c. feldolgozása. Kanyar Józsefnek az „Elsikkasztott földreform, megvalósult földosztás Somogyban" című munkája — az „Értekezések a Történeti Tudományok Köréből" sorozatban — önálló kiadványként, „Az élet megindulása a felszabadulás után Somogyban" című pedig a Legújabbkori Múzeumi Közleményekben jelent meg. Degré Alajosnak a „Kísérlet a jobboldali pártegység megteremtésére Zala megyében 1944 nyarán" című írását a Századok,,
