Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Voproszü Arhivovegyenyija, 1963–1964. / 317–320. o.

Folyóiratszemle 317 bíróságok nagy jelentőséget tulajdonítanak annak a ténynek is, Hogy az adott, bizonyítékként bemutatott dokumentum állami (vagy egyéb) levéltár őrizetében van: ez a hitelességét megerősíti. — Vol. 27. (1964): Nr. 1.: Ebben a füzetben ünneplik Északkarolina állam levéltárát, amely 300 éve áll fenn. — Tájékoztatások olvashatók a nápolyi levéltárban, az olasz külügyminisztérium római levéltárában és a vatikáni könyvtárban található amerikai vonatkozású anyagról. — OLIVER W. HOLMES a modern iratanyag rendezésének különböző szintjeiről szól: ezek a raktári szint, a fond (mint ő mondja: record group) szint, sorozat (series within the record group)-szint, raktári egység (fiiing units)-szint és végül irat (document within filé units)-szint. — Sherrod East a washingtoni Nemzeti Levéltár „II. világháború osztályának" vezetője az újabb időkben alkalmazott közbenső vagy átmeneti levéltárak ill. őrzőhelyek (Intermediate depositories) munkájával kapcsolatos tapasztalatait közli. — GEORGE S. ULIBARRI az 1961. óta működő „amerikaközi levéltári technikai tanács" tevékenységéről szól. A tanács a latinamerikai államok meglehetősen fejletlen levéltárügyének megsegítésére hivatott. — RUTH B. BORDIN a kéziratkatalogizálás módszerét ismerteti, példákkal. — WILLIAM STUART az amerikai szakszervezeti mozgalomra vonatkozó kutatásairól számol be. — Nr. 2.: WALDO GIFFORD LELAND az amerikai Nemzeti Levéltár valamint az első amerikai „nemzeti történeti publikációs bizottság" megszervezésében nagy érdemeket szerzett J. Franklin Jameson (tl937) működéséről emlékezik meg. — CHARLES F. MULLETT a 16—17. századi Anglia levéltárügyét ismerteti, különös tekintettel az e kérdéssel foglalkozó parlamenti bizottságok tevékenységére. — C. E. DEWING egy a múlt században működött bizottság (az akkor még feltáratlan nyugati országrészek geológiai felmérésére hivatott Wheeler féle bizottság) levéltáráról tájékoztat. — JOHN B. BLAKE az egészségügy történetének forrásanyagáról (hatóságok, kórházak, személyi fondók stb.) ír. — Nr. 3.: ARNOLD OLSEN a szövetségi hivatalok iratkezeléséről ad tájékoztatást. Jellemző címet ad cikkének: „papírmunka-dzsungel". — HOWARD D. WILLIAMS a hamiltoni egyetem 1963 októberében történt leégésének történetét beszéli el, különös figyelemmel arra, hogy miként sikerült a leégett épület romjai alól az egyetem irattárának maradványait megmenteni, illetve a tűztől megmentett iratokat restaurálni. — Több cikk foglalkozik gazdasági jellegű (üzemi) levéltárak feldolgozásának kérdéseivel. — CLIFFORD K. SHIPTON a kollégiumi (egyetemi) levéltárak munkájáról ír, hangsúlyozva, hogy nagyon különböző módszerekkel dolgoznak és ennek következtében különböző az a szint is, ahova eljutottak. — Nr, 4.: A füzetben több cikk foglalkozik a levéltári épületek és azok berendezésének problémáival. VICTOR GONDOS JR a kérdés nemzetközi irodalmát áttekintve és az Egyesült Államok-beli levéltár- és könyvtárépítési tapasztalatokra támaszkodva számos hasznos tanácsot ad, milyennek kell lenni a modern levéltárépületnek (egyik legfőbb szempont a terjeszkedési lehetősége). — KENNETH W. RICHARDS a New Jersey-i új levéltár, MARY GIVENS BRYAN a georgiai állami levéltár épületét mutatja be. Valamennyi számban jelentek meg kisebb terjedelmű közlemények, amelyek az USA történetére vonatkozó levéltárat, vagy levéltári állagot ismertetik. Ezeket itt egyenként nem tárgyaljuk. A füzetek végén részletes folyóirat- és könyvrecenziók olvashatók, Az ismertetésre kerülő művek zömmel amerikaiak (beleértve a latin-amerikai államok irodalmát is), de akadnak köztük szép számmal nyugat-európai levéltári kiadványok is, kisebb számban pedig európai népi demokratikus, illetve ázsiai és afrikai országok levéltári kiadványai is. VOPROSZÜ ABHIVOVEGYEN^IJA. Naucsno-informacionnü) bjtilleteny, Glavnoje Arhivnoje Upravlenyije. Moszkva. 1963: 1. szám: A füzetet bevezető cikk a Szovjetunió levéltári dolgozóinak aláírásával az SZKP Központi Bizottságát köszönti abból az alkalomból, hogy 250 éves a Szovjetunió levéltárügye. — A szerkesztőségi cikk a szovjet levéltári szervek munkájában érvényesülő „alkotószellemről" ír. A levéltári szervek kétségtelenül igen eredményes munkát végeztek az utóbbi években is, a cikk mégis főleg azokkal a hiányosságokkal foglalkozik, amelyek még tagadhatatlanul fennállnak, — JE. I. ZSAROVA és A. Sz. MALJITYINOV a minisztériumok és egyéb központi főhatóságok irattárainak tudományos-tájékoztató apparátusáról írva arra hívják fel a figyelmet, hogy nagyobb gondot kell fordítani az iratanyag segédleteinek egységesebbé tételére. Főleg arra kell törekedni, hogy bizonyos témákra, tárp.„„i,-, „„^ot-l-^-A lcaralnsrusok ^"^TÜIip^«*k. — L. N. KRIVOSEIN és I. Sz. FESZUNYENKO a kino-foto-fonodokumentumok felhasználásáról tájékoztatnak. A cikk jelentős része arról szói, üugy uuK.cpp nasznaiták tel a levéltárakban őrzött kino-anyagot tudományos ismeretterjesztő filmek készítéséhez. — D. D. GOLOVANOV a Don-medence bányászainak a termelékenység emeléséért vívott harca (1921—1925) levéltári forrásanyagát ismerteti. — L. V.