Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - Nagy István: Az 1773. évi ügyviteli reform és az ügyviteli rendszer bevezetése a Magyar Udvari Kamaránál / 257–295. o.

290 Nagy István az utasítás szerint az elnök vagy alelnök, a pénztárügyi előadó-tanácsos, az iratot kiadó titkár tartozott aláírni.

93 A kamarai főpénztár 1771. évi szabályozásának legfontosabb újítása a számfejtés bevezetése, a pénztári napló, a bevételi és kiadási főkönyv rendszeresítése volt. A kamarai számvitel 1775. évi, már ismertetett reformja anynyiban módosította ezt a szabályozást, hogy a bevételi és kiadási főkönyv helyett a főpénztárnál is a Contobuch, illetve Rubriquenbuch elnevezésű, a bevétel és kiadás nemei alapján szerkesztett főkönyvet (illetve főkönyveket) honosította meg. A pénztári könyvek használatánál az 1775—76. évi szabályozás volt irányadó 1785-ig azzal a változással, hogy a magyar kamara pénzügyi hatáskörének bővülésével, s így a főpénztár munkájának növekedésével kapcsolatban 1785 felé már nem két, hanem 6 pénztári naplót és ehhez hasonlóan többféle főkönyvet (Contobuch) vezettek. (A kamarai főpénztár és a számvevőhivatal iratai selejtezés következtében nagyrészt megsemmisültek. Ezért nem tudjuk megállapítani, milyen naplókat s milyen főkönyveket használtak 1785 felé a magyar kamara főpénztári hivatalában.) A magyar kamarai főpénztár működésében 1773 után elsősorban a pénztári teendők többirányú megnövekedését kell kiemelni. A pozsonyi főpénztár feladatai főleg 1781 után szaporodtak meg. Addig, amint az udvarhoz intézett 1784. évi felterjesztés mondja, lényegében csak a kamarai és a hitelfőpénztári ügyekkel foglalkozott. Ezekhez a főfdadátokhoz 1782-től át kellett vennie a tanulmányi alapnak (magyar, horvát, fiumei) és az egyetemi alapnak, a horvát országos és kereskedelmi pénztárnak, 18 feloszlatott kolostor vagyonának, a katonai nyugdíjaknak, a postajövedelmeknek a pénztári ügyeit. Ehhez járult még az erődítési célokra szedett egyházi subsidíumnak, az üresedésben levő egyházi javadalmak bevételének, az eladományozott bánsági birtokok becsértékének, a katonai és országos taxáknak, a bánsági és fiumei kamarai jövedelmeknek a pénztári kezelése. A főpénztár feladatait több ügyviteli és pénzkezelési újítás is megnövelte. így 1780 után a kamaránál rátértek a fizetések negyedévi kiutalása helyett a havonkénti kiutalásra, meghonosodott a pénz váltók, illetve utalványok segítségével történő be- és kifizetése. Bevezették a heti pénztári kimutatásokat és a negyedévi kimutatások rovatos formáját.

94 A kamarai főpénztári hivatal (General Cameral Zahlamt) — ahogy akkor nevezték — így 1781 után olyan pénztári szerv volt, amely a tulajdonképpeni kamarai pénztáron kívül több más pénztárt egyesített magában, mégpedig a tanulmányi alap pénztárát (Studienfonds Kassa), a feloszlatott kolostorok pénztárát (Kassa der aufgehobenen Klöster), a horvát országos és kereskedelmi pénztárt (Kroatische Kommerzien und Landeskassa), a hitelpénztárt (Kreditskassa) és a nyugdíjpénztárt (Pensionsfondkassa).

93 Az egyre növekvő feladatok a főpénztári hivatalnál is személyzeti nehézségeket okoztak. A főpénztár személyzete nem volt olyan nagy, mint a kiadóhivatalé vagy a számvevőségé, 1775-ben pl. a fizetőmesterből (Zahlmeister), az ellenőrből (Kontrolor), a pénztárosból (Kassier), a számfejtőből (Liquidator), 93 1772. évi utasítás. 57—62. fejezet. 94 OL. MK. Canc. et Reg. 1784. nov. N°. 311., 1785. jan. N°. 33. jelentés a pénztári munkák növekedéséről. 95 OL. MK. Cassae ... 1784. dec. N°. 1187. jelzetű pénztári vizsgálati iratokból. *