Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Komoróczy György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében / 11–55. o.

Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében 29 Az első rendeletek egyike e téren az adószedés megindítását célozta. A befolyt adó egy részét a községeknek kimutatás kíséretében meg kellett küldeniük a megyei pénztárnak, nem mint hozzájárulást, hanem mint közösségi vagyont a szervezőmunka, az illetmények, a felmerülő különböző kiadások biztosítására. Hiszen a volt megyei vezetőség elszállíttatta a pénzkészletet is, nem volt semmiféle indulási tőke a közületek, a megye vagy járás birtokában. Amennyiben a rendeletnek a községek nem tettek eleget, a számvevőség a rendőrségnél tett feljelentést a december 21-én lejárt határidő elmúltával.

73 A számvevőség szervezte meg a tisztviselői kar illetményeinek kiutalását, elsőként kért létszámnyilvántartást számbavétel céljából,

74 még, 1944. november 21-én. A megyei számvevőségre hárult nemcsak a megyei törvényhatóság alkalmazottainak illetményügye, hanem átmenetileg az összes állami alkalmazottaké is: a pedagógusokat, MÁV alkalmazottakat, postásokat, ÁÉH tisztviselőket, bírákat, rendőröket stb. mind ő fizette,

7

1 már 1944 decemberétől. Az adót a községek szedték be, tehát gyakorlatilag ők rendelkeztek a pénzzel is. Viszont voltak olyan községek, amelyek ennek ellenére is megyei támogatást kívántak; nem számoltak a reális anyagi helyzettel, a háztartás nehézségeivel, többször önkényesen olyan alkalmazottakat vettek fel, akiknek illetményeire nem volt fedezet. Az ilyen helytelen gazdálkodás megelőzésére 1945. január 3-án a számvevőség az alispánnal egyetértőleg utasítást adott ki elrendelve, hogy a személyi és dologi ellátmány minden tételét „egészében a községi adózóktól kell beszedni. A község arra nem számíthat, hogy a szükségletéhez állami vagy vármegyei támogatást kap. Sem az állam, sem a vármegye nincs abban a helyzetben, hogy egyes községeket segélyezzen.'

1

'

16 Az alispán irányító munkája a közigazgatás területén először tehát a vagyonkezelési ügyekben érvényesült, de az igazgatás új rendjének megszilárdulásával párhuzamosan más ügyekben is mindinkább előtérbe került. Az alispán egymás után adta ki a különböző rendeleteket, melyek részben a korábbi jogszabályok alkalmazásához való visszatérést írták elő, részben pedig az új helyzetből adódó teendőkre adtak utasítást. Ilyen szellemben rendelte el az alispán 1944. december 21-én a hagyatéki eljárások azonnali megindítását, december 22-én a gyámügyi jelentések előterjesztésének módját rögzítette, december 28-án az anyakönyvezés rendezésére tett javaslatot a főispánnak

77 stb. Mindezek a ténykedések a rend, valamint a köz- és vagyonbiztonság fokozatos helyreállításával voltak párhuzamosak s valóban hozzájárultak a hadiállapot felszámolásához az államélet területén is. Az első hetek zűrzavarai után tehát fokozatosan visszaállt az alispáni hivatal korábbi funkciója, tekintélye, de új tartalommal. 73 Uo. 24/1944. 74 DÁL, Ai., 1/1944. és 77/1944. Lásd még a mezőőrök helyzetére DÁL, Ai., 155/1944. és DÁL, Fp. közig., 655/1945, valamint DÁL, Ai., 531/1945, 118/1945, Fp. közig., 651/1945. 75 DAL, AÍ., 44/1944. és 29/1944. 76 DÁL, Ai., 20/1945. 77 Uo. 154/1944, 160, 161/1944.