Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - Nagy István: Az 1773. évi ügyviteli reform és az ügyviteli rendszer bevezetése a Magyar Udvari Kamaránál / 257–295. o.

Az 1773. évi ügyviteli reform a Magyar Udvari Kamaránál 273 szenek, Lander Lőrincnek.

37 Az igazgató-tanácsosokat rendszerint magasabb fizetésük különböztette meg a többi tanácsostól, évi 2000 Ft helyett 3000 Ftot kaptak. A kamarai tanácsok közül 1783-ban négyen élveztek 3000 Ft-nyi fizetést, mégpedig Végh Ignác a harmincadügyek és a pénztári ügyek egyik referense, Schönholz Ferenc a sóügyek, Bacsák József a tanulmányi alapítványi ügyek referense és Trsztyánszky Dániel levéltárigazgató, a levéltári ügyek előadója.

38 Nyilvánvaló, hogy ezek a tanácsosok látták el az igazgatói teendőket az említett ügycsoportokban. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy e tanácsosok nem voltak ügyosztályi igazgatók, vezetők, a szó mai értelmében* hanem csak az említett ügycsoportok ügyeinek kijelölt felelősei. A tanács személyi összetétele és munkarendje. Az 1772. évi utasítás a tanács belső összetételét nem változtatta meg oly nagy mértékben, mint az ügyvitelt. A kamarai tanácsnak az utasítás szerint a kamaraelnökből, a kamarai alelnökből és 10 tanácsosból (3 a főnemesek, 7 a köznemesek közül) kellett állnia, nem számítva a királyi jogügyi igazgatót és a kassai kamarai adminisztrátort, akik szintén kamarai tanácsosi rangot viseltek. Az utasítás ezzel szembehelyezkedett a tanács látszámának folytonos s a bécsi udvar szerint indokolatlan emelésével, a tanács ugyanis az 1720-ban engedélyezett 9-es (1 elnök és 8 tanácsos)

39 létszámmal szemben a rendkívüli kinevezések miatt 1772-ben már 22 tagból állott.

40 A tanács létszámának csökkentése végett az utasítás egyelőre megtiltotta a megüresedett tanácsosi helyek betöltését. Ezt a rendelkezést nagyjából végre is hajtották, mert 1784-ben a magyar kamara tanácsa csak az elnökből, az alelnökből és 11 tanácsosból állt.

41 Az udvar úgy vélte, hogy az ügyviteli reform, az ügyintézés racionalizálása után ez a létszám elegendő a magyar kamara feladatainak az ellátásához. A valóságban a magyar kamara hatáskörének további növekedése miatt a tanácsnak ez a csökkentett létszáma fennakadást okozott az ügyintézésben. Ezt, amint majd látni fogjuk, úgy igyekeztek elhárítani, hogy a segédhivatalok alkalmazottainak a létszámát növelték. A kamarai tanácsnak egyébként hetenként kétszer, kedden és pénteken kellett üléseznie, sürgős és fontos ügyek elintézése végett más napokon is lehetett rendkívüli tanácsülést összehívni. A tanács csak akkor volt határozatképes, ha 7 tanácstag jelen volt. Egy (vagy több) kamarai tanácsosnak a helytartótanácsnál kellett tevékenykednie a vegyes bizottságokban. A tanácsüléseken a tanácsjegyző, két számvevőségi alkalmazott és a titkárok is részt vettek. Ezeknek nem volt szavazati joguk, de szükség esetén felvilágosítást adtak a tanácsülési tárgyaláshoz.

42 Az 1772. évi utasítás 6 titkári és 5 fogalmazói állást rendszeresített a kamaránál. A titkárok közül egyikre az iktatóhivatal vezetését, 5-re pedig a fogalmazási munkát bízták. A fogalmazók munkaköre az 1772. előtti álla37 OL. MK. Aedificialia seu aedilia. 1777. ápr. N°. 376. 38 OL. MK. Canc. et Reg. 1783. mára N°. 24. 39 1772. évi utasítás. 1. fejezet. 40 OL. MK. Canc. et Reg. 1785. jan. N°. 33. Personal und Salarial Stand des kÖnigL hung. Hofkammer. 1775. év. Az 1775. évi állapotot tünteti fel, de ez azonos volt az 1772évi állapottal, mert új tanácsost nem lehetett kinevezni. 41 Uo. az 1784. évi állapotra vonatkozó kimutatás. 42 1772. évi utasítás 2., 4., 5. fejezet.