Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - Baraczka István: A hazai pénzrendszerek és pénzek történetéhez : nyugat-dunántúli számadáskönyvek pénztörténeti adatainak alapján, 1540–1560 / 235–256. o.

A hazai pénzrendszerek és pénzek történetéhez (1540—1560) 253 is több magyar kereskedő partnerének nevét és nála történt vásárlásait, részletfizetéseit stb. tartalmazza. Messze vezetne ezúttal a kereskedőkönyv számadási tételeinek elemzése, a figyelem fölkeltését azonban ebben a formában sem mulaszthattuk el.®

8 Csupán annyit jegyzünk még meg, hogy a kereskedőkönyv többféle pénzrendszerben számol. Végezetül Krakkó város rendkívül gazdag számadásai anyagának két pénzrendszerét mutatjuk be. Az egyik: 1 marca — 48 gr. (grossus) = 288 solidus 1 gr. =6 solidus A másik: 1 fi. (forint) = 30 gr. (grossus) = 180 solidus 1 gr. =6 solidus A. marca és a forint viszonya 5:8, mert 5 X 288 solidus = 1440 solidus és 8 X 180 solidus = 1440 solidus, amint ez az alábbi idézetből is kitűnik: „A dominis Fugkeris percepta ... Solvit Georgius Hegel [factor Fuggererum] ad 2 julii fi. 400, facit marcas 250."

68 (2,5 :4 = 5 : 8) E számadáskönyvek azért is igen becsesek számunkra, mert több évben közlik a magyar arany forint márkában, illetőleg grossusban kifejezett értékét, s így a bennük foglalt gazdag anyag ártörténeti és pénztörténeti vizsgálódásokra kiválóan alkalmas. 1541-ben például „Pro Litteris Vienae expeditis dati sunt ad Cancellariam Regiam fi. 2 Vngaricales per 46V2 gr- computando facit marca 1 gr. 45."

70 — Ebből 46Vá+ 46% g

r = 93 gr. Ha ebben az időben a magyar arany forint 140 magyar dénárnak felel meg, akkor 280 d = 93 gr, s így 1 gr = (280:93 =) 3,01 magyar dénár. Hogy a fenti idézetben szereplő florenus Vngaricalis valóban magyar arany forint, affelől nem hagy kétségbe bennünket ugyanennek a számadáskönyvnek egy későbbi bejegyzése: „...fi. 20 in moneta et 8 in auro Vngaricali facit in summa fi. 32 gr. 12 ... marca 20 gr. 12.

71 A 8 magyar arany forintra ugyanis 12 fi. 12 gr. esik. Ezt grossusra átszámítva (1 fi. = 30 gr.), 372 gr (12 X 30 + 12). 372 :8 = 46y

2

. Azaz 1 magyar arany forint 1541-ben 46

l

l

2 grossus Polonicalis. 1545-ben 1 magyar arany forint = 1 marca (48 gr.)

12 Nem térünk ki ennek az öszszefüggésnek taglalására, mert a Krakkóban föllelhető számadások tanulságai külön tanulmányt igényelnének. Az eddigiekben ugyanis csupán a Krakkó városi számadásokat említettük, pedig a templomszámadások egész tömkelege, számunkra szinte egészen ismeretlenül, rejthet még hasznos tanulságokat. A krakkói Mária-templom 1539—1545. évi számadásai egy részének futólagos átvizsgálása újabb pénzrendszer fölfedésével járt. Eszerint 1 fi. = 30 gr. = 540 den. 1 gr. = 18 den.

73 Ugyanez a forrás a 3 dénárost ternariusnak nevezi. A ternarius viszont nem más, mint solidus. A lengyel forint egy előbb említett rendszerében ugyanis . 1 fi. = 30 gr. = 180 solidus 180 X 3 pedig = 540 den. Ez is arra mutat, amit még megemlíteni szeretnénk, hogy a különböző pénzrendszerek egymással relációba hozhatók. Nemcsak azok, amelyeket az előzőkben összekapcsoltunk, hanem valamennyi, melyekre azonban most nem térünk ki. Pénzeink különösen Lengyelországban voltak forgalomban a XVI. század derekán. Elegendő talán egyetlen hagyatékra utalni 1542-ből, amelyben mind a magyar arany forint, 68 Archív Mésta jihlavy, Riemers Kaufmannsbuch 1548—1551. Sign. No. 1887. 69 Archimim Panstwowe Miasta Krakowa i Wojewodztwa Krakowskiego, Regestrum perceptorum... et expositorum A° 1541, Sign. N° 1607 31 1 70 Uo. 153. 1. . 71 Uo. 131. 1. 72 Vö. Uo. 1545. 123. 1. 73 Uo. Regestrum certorum censuum necnon prouentuum Eccl. B. V. Mariae in circulo Cracouiensi existentis spectantium ab anno 1539. usque ad annum 1545. Sign. N° 3343. 22. 1.