Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - Baraczka István: A hazai pénzrendszerek és pénzek történetéhez : nyugat-dunántúli számadáskönyvek pénztörténeti adatainak alapján, 1540–1560 / 235–256. o.

A hazai pénzrendszerek és pénzek törtenetéhez

1 (1540—1560) 241 sága ennek az kell legyen, hogy ha az áruértéket pénzben kívánjuk kifejezni, az értékelés időpontjában és helyén a kifejező pénz értékét meg kell határozni. Sajnos az ismert értéktáblázatok, bár közölt adataikban többé-kevésbé pontosak, a most mondott követelményekkel nem állnak összhangban már csak azért sem, mert nem támaszkodnak a számbajöhető teljes forrásanyagra. A magyar arany forint értékváltozásait legalább hazai viszonylatban teljességgel feltüntető táblázat elkészítése nagy hasznára volna pénz- és ártörténeti kutatásainknak.

20 Korszakunkban és a vizsgált számadási anyagban találjuk a török arany forintot is, amely az adatok szerint a töröktől meg nem szállott területeken is ismert és elfogadott pénz volt. Értéke megközelítette a magyar arany forintét. Az 1545. évben két értékével is találkozunk. Szigetben 133 dénár, Bécsben 138 dénár, azaz 1 fi. 33 den., illetőleg 1 fi. 38 den. fejezi ki az értékét. „Dicto Januarii [10. 1545.] In Zyget in precio rerum prefatarurn E. Marcus Horwat Nobili Stephano chyok dedit quinque aureos florenos ungaricales [à] .... fi. I den. XL, similiter unum aureum florenum turcalem fi. uno den. 30 III; facit fi. VIII. den 30 III."

21 Az idézetben a magyar arany forint értéke forintonként 140 den., ötjét véve 7 forint. Bécsi értékére az alábbiakat idézhetjük: „[1545. IX. 28.] Registrum az pénzről, kit uram beezbe kezemhez ada pragabol iőuet 28 septembris, 12 aran'at, ky teszen tizenhat forintot és hetuen pénzt, öt török arán' uala .... fi. 16. den. LXX."

22 — Minthogy a magyar arany forintra 1545-ben 140 dénárnál magasabb érték feljegyzését nem találtuk, feltételezhető, hogy a török arany forintot számolták 138 dénárral. így alakul az összeg: 140X7 = 980; 138X5=690; 980 + 690 = 1670 dénár, azaz 16 forint és 70 dénár. A feltételezés alátámasztás sara idézünk a számadó ugyancsak Bécsben kelt 1544. XII. 19-ről szóló feljegyzéséből: „...es az ky n'olcz aran'at az pénz közöt küldőt uolt sen'n'ei ferencz, török aran'at oluastak uolt közibe száz neg'uen pénzért, de czak száz harmincz három pénzért uöttek el; es az hianul uag'on."

23 Amilyen sűrűn találkozunk számadásainkban a krajcárral, éppolyan ritkán fordul elő a korona, melynek magyar dénárban kifejezett értékére egyetlen idézettel tudunk csupán szolgálni. „1547 Registrum az 19 tizen kilencz koronáról, kiket perneszi uram saruarat kezemhez ada, ki töt apró penzöl fi. 22 den. 80."

24 Ebből kitűnően 1 korona magyar dénárban kifejezett értéke (2280 : 19 = ) 120 dénár, azaz 1 fi. 20 dénár. Az idegen eredetű расе értékét is kifejezik magyar dénárral a számadások. Ezt olvassuk egyik helyen: „[1545. XII. 23.] az nap wöttem ebedre hat piztran20 Az értékváltozások összeállítására vö. Horváth Tibor Antal: A magyar aranyforint értékváltozása 1490—1700 között с tanulmányát. Numizmatikai Közlöny 1959/60. 33. skkl. — Továbbá Matlekovits Sándor szerkesztésében: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. VIII. köt. Bp. 1898. 482. 1. — Matlekovits a magyar arany forint értékét az 1547—1575. évi periódusra változatlannak veszi. A számadási iratokból nyert adatok ezt semmiképpen nem támasztják alá. A tallérra közölt adat sem állja meg a helyét a megjelölt időszakra. Ugyanígy revízióra szorulnak az előző periódusokra adott táblázatai is. 21 Bélényesy I. 135. 22 Uo. I. 193. ' 23 Uo. I. 130. 24 Uo. I. 275. *