Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - Baraczka István: A hazai pénzrendszerek és pénzek történetéhez : nyugat-dunántúli számadáskönyvek pénztörténeti adatainak alapján, 1540–1560 / 235–256. o.

238 Baraczka István a „gold guldein", a „floren in gold" stb. a magyar arany forintot jelöli, mint ahogy a Nádasdi-számadásokban az „arany", ha pénzről van szó, magyar forintot jelöl minden esetben. A kutatást rendkívül megnehezíti, hogy tulajdonképpen az összefüggések gondos tanulmányozásával állapítható csak meg a szóban forgó pénz mibenléte. A terminológia említett bizonytalansága nehezíti meg sok, igen hasznos számadási részlet forrásközlésének felhasználását is, amelyeket a Századok régi évfolyamai, a Történelmi Tár stb. közvetítenek számunkra. A közreadott XVI. századi, meglepően nagy számú és változatos számadási szöveg jegyzetelése, kommentálása a legtöbb esetben adós marad a pénznemek pontos és közelebbi megjelölésével, így felhasználásuk alapos körültekintést és utánjárást igényel s egyes esetekben ezek ellenére is bizonytalanságban marad az érdeklődő. Harmadik tanulságként — éppen a terminológiai problémákhoz kapcsolódva — említjük meg a pénz szó jelentéseit. Jelentheti mindenekelőtt a valóságos pénzegységet, mint fizetési eszközt. Jelentheti továbbá, mint fentebb már említettük, a valóságos pénzegységek bizonyos többszörösét kifejező számítási összegeket, mint számítási pénzt. Továbbá Nádasdi számadója egyik bécsi vásárlásakor följegyzi, hogy „... uöttem szám uető pénzt... denar 8."

7 Ebben az esetben a pénzzel való számolást megkönnyítő technikai eszközről, afféle címletekkel ellátott zsetonról van szó. Tanulmányozott számadási anyagunk magát a pénz szót (a magyar számadási szövegekben) a magyar dénár értelmében használja. „Az nap attam az maior lázárnak ket halóért száz harmincz három pénzt... fi. 1 den 33."

8 Ugyancsak a magyar dénárt jelentheti az apró pénz fogalma. „Az nap attam tarnoczi andrasnak 4 arán' frtert apró pénzt... mel' 4 arán' teszen apró penzöl fi. 5. den. 60."

s Végül negyedik tanulságként jegyezzük fel, hogy ha — mint említettük — akár a bejegyzés szövege, akár a bejegyzésben foglalt dolgok mennyisége ellentmond a kivetett pénzösszegnek, ez utóbbit tanácsos mérvadónak tekinteni, mert ennek pontosságára fordították a legtöbb gondot. — A számadási anyag tanulmányozásának kezdeti szakaszában feltételeztük, hogy a különböző pénznemek számítási pénzre való átszámplását, magyarán egy nevezőre hozását a számadó csak bizonyos táblázatok segítségével oldhatta meg. Eltekintve attól, hogy a táblázatok használatára semmiféle nyomot vagy utalást nem találtunk, nem volt szükséges különösebben sok anyagot átvizsgálni ahhoz, hogy ezek nélkül is megoldhatónak tartsuk a gyors nyilvántartást. Lehetséges — bizonyos kétkedésekkel ellentétben — a számadásoknak „utánaszámolni", pontos eredményeket lehet kapni, csak éppen nem „mai fejjel", hanem az egykorúak sajátos szemléletében és sajátos számolási módján. 2. A kutatásaink során feljegyzett pénzek közül elsőnek említenénk a magyar forintot, amely nem valóságos pénz, hanem csupán a valóságos pénzként használt magyar dénár százának foglalata, százszorosát kifejező számítási összege. Nevezik számlálási forintnak, álforintnak és kamarai forintnak is.

10 7 Belényesy I. 318. 8 Uo. 272. 9 Uo. 273. 10 Vö. Kováts Ferenc 3. alatt i. m. 205. 1.