Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - Kumorovitz L. Bernát: A magyar közép- és nagycímer kialakulása / 209–234. o.

226 Kumorovitz L. Bernát némi módosítással az 1843—1844-i javaslatot ismétli meg ebben a formában: „5. §. Minden magyarországi pénzek magyar jelekkel és körülírással veresse­nek, és minden polgári, kincstári, katonai intézeteknél, valamint a magyar tengeri révpartok, s a magyar kereskedők hajói, és egyéb magyar hajók lobo­góikon egyedül az ország címere, és a nemzeti színek használtassanak; — végre minden hivatalos pecséteken a körírás magyar legyen". Most az volt a baj, hogy a javaslat, bár elég lazán, a nyelvkérdéshez volt kapcsolva, s a horvát­kérdés miatt a két tábla, éppen a nyelv dolgában, nem tudott megegyezni. Emiatt 1848. március 4-én a kerületi ülések elé utaltatott vissza. Itt végre felismerik, hogy a szín- és címertörvény javaslata önállóan is szerepelhet — a nyelvi, pénzügyi, nemzetiségi és katonai vonatkozások tehertétele nélkül, hiszen ezek más természetű kérdések, tehát máskor és másként oldhatók meg. Azonban a politikai helyzet is más volt március elején, bátrabban lehetett már szólni. A nemzeti zászló és címer ügyének megvitatására a kulturális termé­szetű ügyekkel — mégpedig a magyar egyetem és a nemzeti színház ügyével — együtt március 23-án, az alsóház 46. országos ülésén került sor. Az elnök be­jelentette, hogy a „magyar egyetemről", a „nemzeti színről és az ország címe­réről" szóló javaslatot fogják tárgyalni 94 Március 29-én a lapokból a közönség is megismerkedik a leendő 21. törvénycikk szövegével. 95 A két tábla március 30-án tartott „országos elegyes" ülésén a királyhoz intézett és megpecsételt fel­iratot olvasták fel, a szentesítést tartalmazó leirat pedig április 3-án érkezett meg. Ezzel megszületett az első teljes magyar címertörvény, mely az 1847— 1848-i országgyűlésen hozott, s 1848. április 11-én együttesen szentesített tör­vényeinknek 21. cikkelye ebben a végleges formában: „XXI. Törvényczikk a nemzeti Színről és az ország Czímeréről. 1. §. A nemzeti szín és ország czímere ősi jogaiba vissza állíttatik. 2. §. Ennélfogva a háromszínű rózsa polgári jelképen újra fölvétetvén, egyszersmind •megállapíttatik: hogy minden középületeknél s közintézeteknél minden nyilvános ünnepek alkalmával, és minden magyar hajókon a nemzeti lobogó és ország czímere használtassák. — Egyébiránt a kapcsolt részeknek szabadságukban hagyatván, hogy az ország színei és czí­mere mellett, saját színeiket és czímerüket is használhassák." 96 Miképpen valósult meg a törvénycikk a gyakorlatban? E tekintetben most is a pecsétek a leghitelesebb forrásaink. 97 1848. március 17-én kinevezték Magyarország első miniszterelnökét gr. Batthyány Lajos személyében. A kormányalakítás idején (márc. 23—ápr. 20) a „Ministeri Országos Ideiglenes Bizottmány" látta el "a kormányzat teendőit. A kormányelnöknek, az Országos Bizottmánynak s a minisztereknek kellett te­94 Kumorovitz L.: A magyar zászló és nemzeti színeink múltja. Hadtörténeti Közlemé­nyek 1 (1954) 54—57. 1. 95 Kumorovitz L. B.: Nemzeti jelvényeink 1848/49-ben (a továbbiakban: Nemzeti jel­vényeink). A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye. 61—64 (1947—1950) 6. 1. 96 Kumorovitz: Nemzeti jelvényeink 6. 1. 97 1848-as címerekkel a pecséteken kívül pénzeken, zászlókon, hadfelszerelési tárgyakon, rendjeleken, bankjegyeken, nyomtatványokon, plakátokon és különféle iparművészeti tárgya­kon találkozunk leggyakrabban, néha pedig a napilapok is közölnek egy-egy címerrajzot, címerleírást vagy a címerekkel kapcsolatos híradást. Kumorovitz: Nemzeti jelvényeink 9. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom