Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Der Archivar, Jg. XVI–XVII. (1963–1964) / 187–189. o.

Folyó irat szem le 187 ki. Olvasható tehát JOHANNES PAPRITZ referátuma az 1800. előtti iratanyag rendszerezéséről, SZEDŐ ANTALÉ, az 1800 után keletkezett iratanyag rendszerezéséről, MATILA TASCONÉ a levéltári kiadványokról, M. GIUSTIÉ az egyházi levéltárakról, A. ETEBRUKÉ az állami levéltárosok képzéséről, ANDRÉ SCUFFLAIREÉ a nemzetközi pecséttan! bizottság működéséről. A2 önálló jugoszláv tanulmányok és közlemények sorát ZORAN LAKIC cikke nyitja meg Crna Gora (Montenegro) levéltárügyéről. — LAZAR CELAP az egykori katonai határőrvidéki szervezetben élő sziavon és szerémségi országrészek (18—19. század) szerb iskoláiról tájékoztat levéltári kutatások alapján. — KLIMENT DZEMBAZOVSKT az egykori szerb fejedelemség levéltárügyének kezdeteiről tájékoztat. Cikkéből megtudjuk, milyen nagy ösztönzést jelentett a Ciril és Metód működését kutató orosz és lengyel tudósok balkáni látogatása és kutatása a szerb közvéleménynek a levéltárak iránti érdeklődése felkeltésében. — DANICA MiLié a belga levéltárakban található jugoszláv vonatkozású iratanyagról ad tájékoztatást. — A kötet közli az új jugoszláv levéltári törvény szövegét. — A folyóirat minden száma közöl recenziókat — így megtalálhatjuk a magyar levéltári kiadványok ismertetését is. Levéltári vonatkozású hírek és bibliográfia egészítik ki a kötetek tartalmát. DER ARCHIVAR, Mitteilungsblatt für deutsches Archivwesen im Auftrage des Vereins deutscher Archivare hrg. vom Hauptsstaatsarchiv Düsseldorf Jg. XVI. (1963) Heft 1.: A füzet nagyobb részét az 1962 szeptemberében Mannheimben tartott 40. német levéltáros-konferencia anyaga foglalja le. A vezető cikk KARL G. BRUCHMANN, a Levéltárosegyesület elnökének az egyesület feladatairól szóló megnyitó beszéde. — Ezután következnek a konferencia referátumai, ^.melyek a következő kérdésekkel foglalkoznak: a „levéltározás" és a levéltári reprodukálás, az üzemi irattárakban levő műszaki rajzanyag leltározása, a szerkesztőségi „archívum" dokumentációs anyagával kapcsolatos feladatok, majd ezután a hét szakcsoport üléseinek anyaga következik. A szakcsoportok a következők: állami levéltárak, városi és területi levéltárak, egyházi levéltárak, uradalmi, családi és személyi levéltárak. Az egyes szakcsoportok ülésein a következő kérdésekről hangzottak el referátumok: biztonsági filmezés, levéltári utánpótlás a területi levéltárakban, Stuttgart város levéltárának képanyaga, egyházi főhatóságok regisztratúrái, az olaszországi egyházi levéltárak számára kibocsátott 1960. évi pápai ügyviteli utasítás és a német római katolikus egyházi levéltárak selejtezési problémái, a mannheimi körzet nagyiparának fejlődése, az 1914 előtti németországi kartellek fejlődésének alapvonalai, az újságokról készült mikrofilmek és újságkivágatok kezelése. — A folyóirat következő fejezete az 5. osztrák levéltáros konferenciáról számol be. Ezen elhangzott AUGUST ERNSTNEK Burgenland levéltárügyéről és WALTER GOLDINGERNEK az osztrák levéltárvédelmi törekvésekről szóló előadása — mindkettő rövidítve olvasható. BRÜN MEYER a nyugatnémet levéltári „középkáderek", az ún. „höhere Archivdienst"-tel szemben „gehobene Archivdienst" ellátására hivatottak feladatait foglalja össze. — EBERHARD GÖNNER a Baden-Württembergi körzeti levéltárakról tájékoztat. — Ezután több rövidebb közleményt olvashatunk a Német Szövetségi Köztársaság különféle tájegységeinek körzeti levéltárairól (Göppingen, Konstanz, Stockau, Schwäbisch Hall, Wangen). — BERNHARD POLL az aacheni nemzetközi újságmúzeumot ismerteti. — VINCENT KROLL a két világháború közti német külpolitika aktáinak publikálásáról szól. — Heft 2.: Ez a füzet a nyugatnémet levéltárosok egyik vezetőegyéniségének JOHANNES PAPRiTZnak 65. születésnapja, egyúttal nyugalomba vonulása alkalmából kiadott emlékkönyv. A köszöntést a belga ÉTIENNE SABBE írta. — HERMÁN HARDENBERG (Hollandia) a rendezési elvek kérdéséhez szól hozzá. — SZEDŐ ANTAL a magyar levéltárügy problémáit ismerteti. — RUDOLF GRIESER az Alsószászországi állami levéltárak épületeit mutatja be. — MAX MILLER az állami levéltárak jellegét igyekszik meghatározni: „hatóságok? intézetek?" — egyúttal ismerteti a levéltárakra vonatkozó szövetségi köztársasági törvényeket. — SIEGFRIED DÖRFFELDT az állami és községi levéltári anyagnak magánkézbe jutásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Éppen a második világháború következtében fordultak elő ilyen esetek nagyobb számban. — FRITZ ZIMMERMANN a levéltári statisztika problémáit foglalja össze (állagokról, kutatásról és egyéb felhasználásról stb.) a bajor Levéltári Igazgatóság tapasztalatainak felhasználásával. — BERNHARD ZITTEL az oklevelek tárolására szolgáló ládák formájára és anyagára vonatkozó tapasztalatokat közli. — WOLFGANG KOHTE a kép- és filmlevéltárakról szól, olyan intézményekről, amelyek ugyan nem írásbeli dokumentumokat őriznek, de a modern levéltár fogalmába beletartoznak. — WOLFGANG MÜLLER a modern irattári tervek alapján felvett iratok leltári címeinek megfogalmazására ad irányvonalakat. — HEINZ BOBERACH a levéltári dokumentációról szólva a nyugatnémet levéltárak eddigi eredményeiről számol be. — HELMUT DAHN és KURT DÜLFER a proveniencia elv alkalmazásának nehézsé-