Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Archeion, XXXVIII–XLI. (1963–1964) / 179–180. o.
FOLYÓIRATSZEMLE Készítette: Bélay Vilmos ARCHEION. Czasopisrno naukowe po'swiqcone sprawom archiwalnym. Organ naczelne] dyrekcji archiwów panstwowych, Warszawa. (1963) XXXVJII.: HENRYK ALTMAN „Levéltárak, Dokumentációs Központok, Könyvtárak, Múzeumok" címen az 1962. évi madridi Kerekasztal-konferencián elhangzott előadásokat összegezte, amelyek a fentiekben megjelölt, történeti értékű iratanyagot őrző intézmények gyűjtési körének elhatárolását igyekeztek elősegíteni. — HERMÁN RAPPAPORT az 1905—1907. évi lengyelországi forradalmi mozgalmak történetét tükröző iratanyag leltározási munkáiról számol be. — ALFRED WIELOPOLSKI az egykori szczecini (stettini) hercegek levéltárát ismerteti. — EUGÉNIA BRANSKA az utolsó lengyel király, Poniatowski Szaniszló ún. „olasz departamentumának", az egyházi, vagyis római vonatkozású ügyekkel foglalkozó hivatalnak levéltárát mutatja be. — FRANCISZEK CIESLAK egy a XVIII. század végétől a II. világháborúig működő mezőgazdasági társulat levéltáráról ír. — FRANCISZKA RAMOTOWSKA az 1863—1864. évi lengyelországi felkelésnek azokról a forrásairól tájékoztat, amelyeket a varsói Régi Iratok Levéltárában őriznek. — TADEUSZ GRYGIER az olsztyni (német nevén allensteini) „Regierung" iratanyagát ismerteti. Ez a kormányszerv az ún. Második Német Birodalom idején működött az akkori Keletporoszországban. — JAN MAJEWSKI a poznani levéltárban őrzött hitelszövetkezeti iratanyagról tájékoztat, — BARBARA SMOLENSKA és TERESA ZIELINSKA a varsói Régi Iratok Levéltárának „magángyűjtemények" nevű állagait ismertetik. — HALINA CHROSCICKA a lengyel minisztertanács mellett működő Gazdasági Bizottság 1945—1950. évi anyagáról, — WACLAV KGLAK az egykori krakkói „jurydyk"-ok (bizonyos kiváltságokat élvező csoportok) történetéről tudósít. — KAZIMIERZ ARLAMOWSKI az 1772—1918 közt Ausztriához tartozott lengyel területek városi közigazgatásának történetét ismerteti. — XXXIX.: HENRYK ALTMAN a legújabbkori iratok problémáival foglalkozik, felhasználva a szovjet szakirodalmat, — KAZIMIERZ ARLAMOWSKI a galíciai Przemysl város „régi" levéltárát, — ALICJA MAKOWSKA és BOHDAN RYSZEWSKI a kielcei állami levéltárat ismerteti. Kielce, ma vajdasági székhely, az első világháború előtt a cári Oroszországhoz tartozott lengyel gubernium székhelye. — ANDRZEJ PIBER az 1941-ben New Yorkban elhunyt kiváló lengyel zongoraművész, zeneszerző és politikus, I. J. Paderewski Varsóban őrzött levéltárát ismerteti, — BARBARA SMOLENSKA és TERESA ZIELINSKA folytatják az előző számban megkezdett cikküket a varsói Régi Iratok Levéltárának magángyűjteményeiről. — MARTA DOBIJANKA a krakkói vajdaság községi pecsétjeiről tájékoztat. — JÓZEF STOJANCWSKI Malbork, az egykori Keletporoszország legjelentősebb vára, (régi nevén Marienburg) gazdasági könyveit — XVI— XVIII. század — mutatja be. — LUCYNA TUREK-KWIATKOWSKA a Szcsecini (régi nevén Stettin) Állami Levéltárban őrzött német Reichskammergericht iratanyagát, pontosabban az abból származó és Pomerániára vonatkozó iratanyagot ismerteti. — CZESLAWA HRUSZKA a poznani állami levéltár azon fondjait mutatja be, amelyek a tartomány (Wielopolska) ipartörténetére szolgálnak forrásul. — MARCIN DRAGAN azt a pert ismerteti, amely a két világháború közt Lengyelország és Gdansk közt folyt a városi levéltár birtokáért. — ZDENEK SAMBERGER a csehszlovák Levéltári Igazgatóság tudományos vezetője, az utolsó húsz év csehszlovák levéltári rendeleteiről tájékoztat. — (1964) XL.: A kötet megemlékezik az 1863. évi lengyel felkelés 100. évfordulójáról. A felkelés forrásanyagát nyolc cikk ismerteti, levéltárak szerinti tagolásban. — CZESLAW BIERNAT a hivatalok, vállalatok egyre növekvő iratanyagának tömegproblémáival foglalkozik: cikke tulajdonképp a nálunk is sokat vitatott „értékminimum" problémájának megoldásához kíván segítséget nyújtani. — STANISLAW NAWROCKI cikke csaknem azonos témához nyúl: az e téren még bőven található hibák leküzdésére ad tanácsokat. — MARIA STANKOWA 12*
