Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - IRODALOM - Györffy György: Ila Bálint–Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. (Magyarország helytörténeti lexikona). Budapest, 1964. / 174–178. o.

Irodalom 177 1546 (hiányos), 1548, 1549, 1550, 1552, 1553, 1554, 1555, 1559, 1564, 1565, 1566, 1567, 1574, 1576, 1588 — igen szépen írt magyar nyelvű dica! —, 1590., 1596, 1603, 1604, 1609, 1610, 1613, 1619, 1623, 1626, 1627, 1635—36, 1640, 1647—48, 1696. Szívesen láttunk volna egy összesítő táblázatot, amely 1531-től 1648-ig 10—15 évenként bemutatta volna a pusztulást. A XVII. század első feléből tanulságos lett volna egy összeírás statisztikai feldolgozása. A török pusztítást szemléltető 1696. évi összeírás népesedési elemzésének eredményét külön térképen is kellett volna ábrázolni. Hasonló módon behatóbb feldolgozást igényelt volna a XVIII. századi telepítés, és szükséges lett volna térképes feldolgozása. A nemzetiségek számának további alakulását sem tudjuk a munkából nyomon követni. A vegyes felekezetű Veszprém megyében a vallásfelekezetek történeti és statisztikai kibontása is tanulságos lett volna. A statisztikai feldolgozásnál észrevehető más kényesnek ítélt kérdések (pl. állatállomány, élve születések számának legújabb alakulása) szemléletes bemutatásának a hiánya. Nézetünk szerint erre egy ilyen tudományos munkában nincs szükség, sőt bizonyos jelenségek nem kielégítő alakulásának bemutatása hozzásegít azok orvoslásához. Ami a lexikális részt illeti, a helységek névalakjai közé fel kellene venni a népi elnevezéseket és a nemzetiségek által használt nevet. A helységek névalakjai után röviden megfogalmazva a helységnév etymologiáját találjuk. Bár ez sokakat érdekel és kitűnő nyelvész szakember, Mikesi Sándor állott a szerzők rendelkezésére, felvetődhet a kérdés, hogy beletartozik-e egy újkori anyagközlésen alapuló mű profiljába a középkori nevek elemzése, amely jellegénél fogva mulandóbb eredményt tud nyújtani, mint az adat. Az általában jól megszerkesztett etymologiák egyikéhez megjegyezzük, hogy Sár a X. század első felében kalandozó vezér neve volt és az Osl nemzetségben utóbb is divatos volt. Magyarázható a török csűr méltóságnévből is. A helységleírásoknál is nagyobb teret szentelnék a XVI—

XVIII. századi kiadatlan forrásoknak, és szorosabbra fognám a XIX—

XX. századi statisztikai összeállításokat. A helytörténésznek ugyanis a kiadatlan forrásanyaggal sokkal többet segítünk, mint a Statisztikai Közleményekben vidéken is elérhető és feldolgozható számsorokkal. A táblázatok közül a nehezen áttekinthető IV/4. táblázatot egyszerűsítendőnek vélem; mai szerkezetében a fejlődést nem szemlélteti megfelelően. A bibliográfia nem a kötet profiljához készült. Szinte minden tudományszak helyi vonatkozású műveivel találkozunk benne, de nem rendszeresen, hanem esetlegesen. Nézetem szerint itt nagyobb szelekcióra van szükség. A régészeti művek „Magyarország régészeti topográfia. I. Veszprém megye" kötetében — amelynek első része rövidesen nyomdába kerül — nem tallózásszerűen, hanem hiánytalanul megtalálhatók; a művészettörténeti munkák helye a műemléki topográfiában van. Ilyen szelektálás nélküli gyűjtés eredményeként került be pl. Johannes Lemovicensis, az átmenetileg Zircen apátoskodó (1208—1218) francia ciszterci szerzetes összes műveinek egyik kiadása; a szerző tudvalévőleg a latin stilisztika terén alkotott maradandót, nem is Zircen, hanem Franciaországban. De hová vezetne, ha Veszprém megye nem is középkori, hanem újkori tollforgatóinak munkáit kezdenénk felsorolni? Sokkal nagyobb szükség lenne viszont a folyóiratok és újságok helytörténeti vonatkozású cikkeinek összegyűjtésére, de legalábbis a „Periodika" rovatban az 1945 előtti helyi újságok felsorolására. Teljesen feleslegesnek tartom a kötet végén a 22 táblányi vegyes fényképanyag (közte pl. „Balaton-Ezüsthíd", „Befagyott a Cuhapatak", „Borkóstoló egy Balaton melléki pincében") közlését. A műemléki felvételek rendszeresen megtalálhatók, lesznek a műemléki topográfia Veszprém megyei kötetében. Annál nagyobb szükség volna a régi térképek tükörnagyságú reprodukálására; ezek zöme ugyanis a tükörnagyság negyedére, nyolcadára kisebbítve olvashatatlanná vált. Kiváltképpen szükség volna az egész megyét ábrázoló' két XVIII. századi térképp (30., 38. 1.) .olvasható nagyságban való közlésére, mert ez részben pótolná a megyei áttekintő térkép hiányát. A felszabaduló helyre javasolom még a József császár kori I. katonai felvétel vonatkozó lapjainak olvasható nagyságban való közlését; ezzel régi adósságot kezdenénk meg törleszteni. A lexikális részben jobban lehetne élni a metszetek és rajzok közlésével; így pl. Pápa XVI. századvégi történetéhez jó illusztrációul szolgál Hufnagel ismert metszete Pápáról és a vallon őrség karóbahúzásáról. Ami a statisztikai adatok pontosságát illeti, e tekintetben ellenőriztünk néhány adatsort az 1531. és 1696. évi dikából, valamint az 1910. évi népszámlálási kötetből és nem akadtunk hibára. Más területen viszont nem ártott volna az alaposabb ellenőrzés. 12 Levéltári Közlemények