Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.
122 Rácz Béla Az IKART törzsrészlege és a NIK Kereskedelmi Igazgatósága tevékenységüket egymástól függetlenül végezték. A teljes különválás nem következett be, mert a pénzügyi, személyzeti és a könyvelési osztályok közösek voltak, bár a Kereskedelmi Igazgatóság irányítása alatt álltak. A NIK Kereskedelmi Igazgatóság feladata volt a NIK kötelékébe tartozó vállalatok gyártmányainak eladása, valamint ezen vállalatok anyagbeszerzésének végrehajtása, illetve dolgozóik és családtagjaik ellátásának biztosítása. 136 A Kereskedelmi Igazgatóság személyi állománya az IKART személyzetéből és a kezelésbe vett vállalatoktól berendelt egyénekből verbuválódott. A személyzet összeválogatásakor nem a szakmai szempontok, hanem a régi tőkés kapcsolatok és egyéb protekciók érvényesültek. Ennek következtében az Igazgatóság tisztviselői kara szakmailag igen gyenge volt. A munkafegyelem az alkalmazottak egy részénél kritikán aluli volt. A laza munkafegyelem kialakulásához az erélytelen vezetésen kívül a gyakori átszervezések, leépítések és a hatáskörök tisztázatlansága, valamint az alkalmazottak egy részének nem a tudásuk és felkészültségük szerinti felhasználása is hozzájárult. 157 1947 novemberében az ellenőrzés az adminisztrációban igen nagy zűrzavart talált; a könyvelés területén hasonlóképpen káosz uralkodott: „ha a mostani rendszertelenség, kapkodás tovább tart", — olvasható az ellenőrzésről készült jelentésben — „az adminisztráció annyira lezüllik, hogy az IKART teljes csődjét eredményezheti." 158 A vizsgálati anyag megismerése után a GF főtitkára 1947. december 28-i határidő megjelöléssel a NIK főtitkárhelyettesétől részletes javaslatot kért a Kereskedelmi Igazgatóságnak a NIK Titkárságba történő beolvasztására. 159 Az átszervezés elé azonban hatalmas akadályként tornyosult a NIK jogi személytelensége. Viszont a Kereskedelmi Igazgatóság ziláltsága a probléma gyors megoldását sürgette. A lehetőségek keresése közben azonban a szocialista forradalom győzelméért küzdő erők harcainak eredményeként lehetővé vált a NIK jogi szemelyesítése is. Ezzel az egyesítés útjából elhárult az akadály: az átszervezett kereskedelmi főosztályok és a könyvelés 1948 februárjában beolvadtak a NIK-be, a pénzügyi és személyzeti osztályok egyesítése pedig a NIK hasonló osztályaival már 1947 decemberében elkezdődött, illetve be is fejeződött. A Kereskedelmi Igazgatóság — ha sok hibával és jelentős anyagi kár mellett is — de végeredményben megoldotta a NIK vállalatok anyagellátását, termékeinek eladását és munkásainak ellátását. A Kereskedelmi Igazgatóság az ügykörébe utalt feladatok elvégzésére hét főosztályt és egy önálló osztályt szervezett. Ezek a következőek voltak: A) 156 OL, IKART—15. d. 157 Egyik vizsgálati jelentés megállapította 1947 novemberében, hogy „Még mindig nem alakult ki az egységes céltudatos vezetés", — „Az IKART-nak két vezérigazgatója is van — Kosa (Terézkörúti részleg) és Fodor (Kereskedelmi Igazgatóság) —, de hosszú ideje már egyik sem foglalkozik a vállalat (IKART) vezetésével..." (OL, IKART—15. d.) 158 OL, IKART—15. d. — A könyvelés hátraléka — novemberben — mintegy 50 000 tétel volt, amely' nemcsak a Kereskedelmi Igazgatóság, hanem a vállalatok könyvelésében is -teljes káoszt idézett elő. (Uo.) 189 OL, GF ir. sz. n.
