Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.

A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története 1946-1948 119 C. Munkásellátási Főosztály A főosztály feladata volt a NIK vállalatok dolgozóinak és családtagjainak számára jegyes és szabadkereskedelmi élelmiszer, valamint ruházkodási és egyéb cikkek biztosítása. A főosztály keretén belül a feladatok elvégzésére három osztályt szerveztek: a 1. Kiutalt élelmiszerek; 2. Szabadkereskedelmi élelmiszerek; 3. Textil, bőr és háztartási cikkek osztályát. A főosztály vezetője Back István volt. A főosztály a szükséges cikkeket nemcsak a központi állami raktárakból kiutalt menynyiségekből biztosította, hanem maga is tevőlegesen hozzájárult azok előteremtéséhez, pl. Mezőtúron és Jászárokszálláson malmot bérelt, a zsiradék és húsmennyiség egy részét bérhizlalás útján biztosította.

149 D. Adminisztrációs Főosztály A főosztály feladata volt az AKVESz ügyvitelének megszervezése, irányítása^llenőrzése, könyvelési feladatok ellátása. A főosztály keretén belül működött az Ellenőrzési osztály is. A főosztályon belül öt osztály: 1. Rendelésnyilvántartási; 2. Könyvelési; 3. Teherkönyvelési; 4. Liqmdáciős; 5. Műszaki ellenőrzési osztály, valamint az irattár és az Ormig csoport működött. *A főosztály vezetője Pünkösti Ferenc volt. „A jogi személyiség nélküli AKVESz könyvelése igen szerencsétlen elgondolás alapján indult el," — állapította meg egy revizori bizottság. „Az AKVESz lényegében a NIK vállalatok bizományosa, közös beszerző szerve, amelynek könyvelését e bizományosi minőséghez kellett volna szabni. Ehelyett egy szerencsétlen elgondolás folyományaként az AKVESz könyvelésébe belefoglalták, illetve megkísérelték belefoglalni az érdekelt vállalatok áru statisztikáját mennyiség és érték szerint, amit gyakorlatilag már csak azért sem tudtak keresztülvinni, mert hiányzott, az ilyen nagy munkához szükséges szakképzett személyzet." — Majd így folytatja a bizottság: — „Amíg a megoldatlan statisztikai munkával kínlódtak, a tényleges könyvelési anyag feldolgozása elmaradt s a hátralék napról napra növekedett."

150 Mint láttuk, három hónap leforgása alatt a könyveletlen tételek valóban meghaladták a 10 000-et is. A főosztály ilyen áttekinthetetlen tevékenysége folytán osztályainak tényleges szervezete és munkája is nehezen rekonstruálható: ismertetésébe így egyelőre nem tudtunk belebocsájtkozni. Csupán 5., Műszaki Ellenőrzési osztályának feladatköre és munkája volt világosan felismerhető és elemezhető. Ez az osztály mind a rendeléseket, mind a számlákat ellenőrizte, felülvizsgálta. A Műszaki Ellenőrzési osztály kiküldöttjei a vállalatok központi anyagbeszerzési részlegénél az üzemektől beérkező igényléseket felülbírálták, jóváhagyásuk nélkül a rendelést vagy beszerzést nem lehetett végrehajtani. Az üzemi igényléseket a következő szempontok alapján bírálták el: szükségszerű-e az igényelt áru, nem pótolható-e olcsóbb minőségűvel, a minőség megfelel-e az előírtaknak, a rendelések szabványosított árukból történtek-e stb. Az osztály szorosan együttműködött a NIK Műszaki Főosztályával. Az osztályon 14 fő dolgozott, vezetője Kmotrik Ferenc volt. Az osztálynak majdnem fele fizikai munkás volt. E. Szállítási Osztály Az AKVESz Szállítási osztályának a felállításával a NIK főtitkára nem értett egyet. Ezt 1947. március 25-i átiratában közölte is az AKVESz vezérigazgatójával. Ennek ellenére az osztályt megszervezték, és keretén^ belül hat csoportot állítottak fel:

151 I. szállítmány irányítási; II. díjszabási; III. külső eljáró; IV. raktár ellenőrzési; V. vasúti; VI. árukísérő csoportot. Az osztály vezetője Hajnal Jenő volt. Az osztály életképesnek bizonyult, mivel világos lett, hogy a szállításnak nem a kereskedelmi funkciókat el nem látó NIK-nél, hanem itt a helye. Mire azonban a NIK főtitkára Is belátta ennek szükségességét és a NIK Szállítási főosztályát az AKVESz-ébe beolvasztották 149 OL, IKART—16. d. 150 OL, IKART—15. d. 151 OL, IKART—15. d.