Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.
A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története 1946-1948 1 f7 4. Állami Kezelésű Vállalatok Ellátó Szerve (AKVESz) A NIK Központi Alapanyag osztály felállításával egyidőben a NIK szervezetén kívül, a GF határozata alapján 143 egy központi beszerzési szerv felállítása is elkezdődött. 1946 decemberében még az volt az elképzelés, hogy a Magyar Állami Szénbányák Rt. (MÁSz) és a NIK vállalatok anyagbeszerzését valamint dolgozóiknak és azok családtagjainak ellátását egyetlen közös központi szerv, az Állami Kezelésű Vállalatok Ellátó Szerve, az AKVESz lássa el. A GF határozata alapján 1946. december 5-én az AKVESz vezetősége megtartotta az alakuló ülését. A GF fenti határozatát 1947 januárjában megsemmisítette és újabb határozatában úgy intézkedett, hogy a bányák és a bányászok ellátását továbbra is Magyar Állami Szénbányák Rt. Beszerzési Főosztálya végezze. Az AKVESz viszont csak a NIK vállalatok anyagbeszerzését lássa el 144 a NIK Titkárság elvi irányítása és pénzügyi finanszírozása mellett, de a MÁSz égisze alatt, mert az AKVESz nem volt jogi személy. Az AKVESz feladatkörének meghatározása után 1947 február elsején az Astoria szálloda épületében kezdte meg a munkáját. Az AKVESz szervezésének első szakaszában az volt az elképzelés, hogy az AKVESz csupán azon cikkek beszerzését végzi, amelyeket a vállalatok nagy tételekben szereznek be. Az összes többi cikkek beszerzését továbbra is a vállalatok anyagbeszerzési részlegei végzik, azzal a különbséggel, hogy az AKVESz-nek 2—3 ellenőre állandóan a helyszínen tartózkodott volna. A vállalati anyagbeszerzési részlegek ellátmányát a Központi Anyagbeszerzési, osztály folyósította volna. 145 Ezt az elképzelést azonban az AKVESz beindulásának szinte már másnapján figyelmen kívül hagyták. A vállalatok központjában megszüntették a beszerzési osztályokat, helyettük beszerzési részleget állítottak fel, melyeknek az volt a feladatuk, hogy üzemeik rendeléseit összegyűjtsék, nyilvántartsák, sürgessék és az AKVESz-hez továbbítsák, valamint a kisebb, de sürgős anyagbeszerzéseket intézzék. Az erős centralizáció bevezetését az anyagbeszerzés terén jelentkező nehézségek, valamint a korrumpálás veszélye indokolta, — állapította meg az AKVESz igazgatója 1947 májusában. 148 Az AKVESz személyzete a vállalatoknál megszüntetett beszerzési osztályok alkalmazottai közül került ki. A berendeléseket a NIK személyzeti osztálya intézte. A Hármas Bizottság szigorú utasítást adott ki, mely szerint az AKVESz személyi állománya semmi esetre sem haladhatja túl a vállalatoknál addig működött beszerzési osztályok létszámát. A határozatot nem tartották be. Az AKVESZ-nél 1947 március végén összesen már 235 fő dolgozott. Az AKVESz élén az igazgató állt, Fodor László személyében, helyettese Florek Gyula volt. Az AKVESz szervezetileg négy főosztályra: A) Alapanyag — volt NIK osztály —; B) Anyagbeszerzési; C) Munkásellátási; D; Adminisztrációs, valamint E) Szállítási Osztályra tagolódott. 143 A GF 435. és 675/1947. sz. határozata: OL, IKART—15. d. 144 OL, IKART—16. d. 145 OL, IKART—16. d. m Pl Arch. 2/16—2.