Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.
114 Rácz Béla 2. Központi Export Osztály (NIKEX) A NIK Titkárság 1946 végén hozzákezdett a vállalatok export osztályainak újjászervezéséhez és aktivizálásához is. Célul tűzte ki az irányítása alatt álló vállalatok korábbi exportpiacainak visszaszerzését, sőt újabbak meghódítását: erre kedvező alkalmat nyújtott a német nehézipar kiesése és a világszerte jelentkező áruéhség. A NIK Főtitkárság 1947 januárjának első felében felállította ä Központi Export Osztályt, melynek vezetőjéül Tánczos Lászlót nevezték ki. Az osztály feladata volt a NIK kötelékébe tartozó vállalatok exportosztályainak elvi irányítása, tevékenységüknek összehangolása. A Központi Export Osztály „. . .nem magánérdekek, hanem.. . tisztán az állam és az ország nemzetgazdasági érdekeidnek szem előtt tartásával irányította a NIK vállalatok exportját. 137 Az osztály a vállalati export osztályokat hetenként értekezletre hívta össze. Ott adta meg az egységes szempontokat, melyeket különböző nyilvántartások útján ellenőrzött. A NIK Export osztályának fejlődése 1947 áprilisában új szakaszba lépett. A vállalati export osztályokat a Ságvári tér 1. sz. épületbe költöztették össze, s egyidejűleg a WM, a MÁVAG és a Rima hengerelt árukkal foglalkozó exportrészlegeit összevonták. „A többi exportrészlegeknek teljes összevonása ma még — 1947 áprilisában — nem látszik időszerűnek" — állapította meg Tánczos László —, „mert jelenleg még hátrányosan befolyásolná az igen különböző természetű exportok eredményes bonyolítását". 138 A vállalati export osztályok összeköltöztetésével egyidőben a NIKEX-en belül felállították az Export Engedély Csoportot, melynek feladata volt a NIK vállalatok export engedélyeinek a beszerzése, a kiviteli tanúsítványok, deviza, fuvar és vám ügyeinek intézése. 1947 júniusában az áprilisban még meghagyott vállalati exportrészlegek szervezeti önállóságát is megszüntették. Ezzel a NIK keretén belül kialakult az egységes Központi Export osztály. A Központi Export Osztály tagolódása termékfajták szerint történt, ami lényegében egy-egy vállalat termékeinek 'felelt meg. Tehát az osztály egyes szakcsoportjait az Export osztályba beolvasztott egyes vállalati export osztályok alkották. A Központi Export osztály feladata volt a NIK vállalatok — a Könnyűipari főosztálynak alárendelt vállalatokat kivéve — gyártmányainak külföldön való elhelyezése, exportügyletek megkötése és lebonyolítása, külföldi piackutatás és propaganda, külföldi képviseletek fenntartása és fejlesztése, nemzetközi vásárokon való részvétel. Az Export osztály szervezeti kiépülése után néhány hét múlva kivált a NIK szervezetéből, és eredeti szervezeti felépítését és feladatkörét megtartva az akkor felállított NIK Kereskedelmi Igazgatóságba olvadt be; ott is önálló osztályként működött, a NIK főtitkárhelyettes közvetlen irányítása mellett. Az osztály vezetője továbbra is Tánczos László maradt, létszáma 1947 novemberében 47 fő volt. Az. osztály feladatát centralizálva látta el; általában a NIK cége alatt lépett fel, de figyelemmel volt a kezelésbe vett vállalatoknak már megszerzett 137 OL, NIK I—42/b. Tánczos 1947. január 27-i átirata az MNB-hoz. 138 OL, NIK 1—44. d.
