Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.

A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története 1946-1948 101 golódott, így: I. nagyolvasztó; II. -acélgyártás; III. öntödék; IV. kovácsműhelyek; V. hengerdék; VI. tűzállóanyag és VII. hőkezelési csoportokra. Az osztály feladatait 14—15 tapasztalt szakember útján látta el.

110 F—IS. Gépbeszerzési Csoport A Műszaki Főosztály a NIK vállalatok bel- és külföldi gépbeszerzési ügyeinek intézésére 1948. március közepén a főosztály keretében a főosztályvezető közvetlen irányítása alatt Gépbeszerzési Csoportot állított fel. A csoport vezetője Korán Imre volt. A csoport feladata volt: a) Szerszámgépek beszerzési piacainak felkutatása, nyilvántartása és árajánlatok bekérése; b) Szerszámgépek kiválasztása az érdekelt NIK vállalat, a hidegés melegtechnológiai valamint az üzemfejlesztési osztály bevonásával; c) Az üzemfejlesztési osztály engedélyének birtokában a szerszámgépek megrendelése, majd ezek nyilvántartása és rendelésekkel kapcsolatos levelezések lebonyolítása; d) A behozatali és szállítási engedélyek, a hitellevelek és vámmentességi ügyek intézése; e) A beérkezett gépek átvételének nyilvántartása és ellenőrzése. A csoport 1948 őszén a NIKEX, Külkereskedelmi Vállalatba olvadt be. A gépbeszerzéseket a csoport megalakulásáig az IKART, illetve a Kereskedelmi Igazgatóság Beszerzési Főosztályának Géposztálya látta el. A feladatok átvétele április hónapban befejeződött.

111 A csoport feladata volt az 5 nagy vállalat még a felszabadulás előtt előre kifizetett külföldi megrendeléseinek felderítése és realizálása is. A csoport ennek során felderítette, hogy az említett vállalatoknak Svájcban 5 millió P. értékű kifizetett megrendelése volt; ezt az összeget végül gépekben realizálta.

112 G. Könnyűipari Főosztály A 23550/1946. ME sz. rendelet alapján — mint láttuk — az állami kezelés kiterjedt az érintett részvénytársaságok több kisebb vállalatára is. Ezek termelő tevékenységi köre azonban nem szükségképpen a nehéziparhoz, hanem — mint tudjuk — olykor teljesen más és más iparágakhoz tartozott. E vállalatok ügyvitelének irányítása és ellenőrzése így az alapvető NIK vállalatoktól eltérő módon és eszközökkel volt csak megoldható. A NIK Főtitkárság — ebből kiindulva — 1947. január 12-én megkezdte a Könnyűipari Főosztály szervezését. E lépését a 92/1947. sz. rendeletével szentesítette. A főosztály felügyelete alá ekkor nyolc vállalatot helyeztek.

113 A 1259/1947. V. Ip. cs. sz. rendelettel újabb Öt leányvállalat került állami kezelésbe. A Főtitkárság 150/1947. sz. rendeletével ezeket is a Könnyűipari Főosztály ügykörébe utalta.

114 A főosztálynak három irányú feladata volt: a) állami kezelésbe vett kisebb és különböző profilú vállalatok ügyvitelének irányítása és ellenőrzése; 111 20/1948. sz. NIK körözvény, NIK Közlöny III. évf. 6. sz. 1948. márc. 15. és OL, NIK I—38. d. adatai alapján. 112 Koran Imre visszaemlékezése. 113 Csepeli Üveggyár Rt., Helyreállítási Kft., Labor bizalmi Rt., Magyar Építő Rt., Magyar Vegyipari Gépgyár Rt., Weiss Manfréd Alumíniumművek Rt., Weiss Manfréd Első Magyar Konzervgyára és Ércárugyára Rt., és a Sigg Alumíniumgyár Rt. — NIK Közlöny II. évf. 9. sz. 1947. febr. 5. 114 Első Kecskeméti Konzervgyár Rt., Alföldi Konzervipar Rt., Mauthner Ödön Magtermelő és Magkereskedelmi Rt., Telekkezelő és Értékesítő Rt., és a Pécsegyházmegyei Mezőgazdasági és Kenderipari Rt. — NIK Közlöny II. évf. 15. sz. 1947. márc. 22 — 1948. január 1-től az IKART—Margó Fémárugyárat a Főosztály ügykörébe sorolták, míg a Magyar Építő Rt.-t kivonták. (4/1948. sz. NIK rendelet, NIK Közlöny III. évf. 2. sz. 1948. jan. 15.)