Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - Kubinyi András: A budai vár udvarbírói hivatala, 1458–1541 : kísérlet az országos és a királyi magánjövedelmek szétválasztására / 67–98. o.

A budai vár udvsrrbírói hivatala 1458—1541. 95 Szegi Dóczy János 1529. szeptember 20. (Bártfai Szabó i. m. 1504. sz.) János király 1529. szeptember 8-án foglalta vissza Budát, és így Dóczy újra átvette tisztét. Később Gritti mellett alkormányzó lett, és Grittivel együtt ölték meg. Athinai Simon deák 1531. január 9. (Tört. Tár 1889. 310. Egyben budai várnagy is.) Jobbágyszármazású volt; földesurak szolgálatában számtartói, majd különböző várakban várnagyi tisztséget vállalt. Budai várnagy és udvarbíróként lett a királyi tanács tagja és került a bárók rendjébe. (Verancsics Antal: összes munkái, I, k. [Magyar Tört. Emi. II/2. k.] Pest 1857. 154—55.) Még Gritti életében mentették fel és nevezték ki utódát, Fráter Györgyöt. Szerémi i. m. 311. Utyeszenich (Fráter) György (1534 előtt—1539. július 8. (Bártfai Szabó 1535. sz.) Mint Athinaival kapcsolatban említettük, Fráter György még Gritti 1534-ben bekövetkezett halála előtt udvarbíró lett. 1534-ben kincstartóvá is kinevezték (Horváth Mihály: Utyeszenich Fráter György [Martinúzzi bíbornok] élete, Pest 1872. 26.). Nagyváradi püspök is lett, és miként az előbb idézett 1539-es oklevél mutatja, a kincstartóság és az udvarbíróság mellett budai várnagy is volt. Feltehetően Buda elestéig viselte ezeket a funkciókat. Megjegyezzük, hogy az 1525-ös hatvani országgyűlésen a rendek úgy látszik Dóczyt akarták udvarbíróvá kineveztetni, ez azonban ekkor nem történt meg. (Engel: Geschichte ... II. k. 47.) Fógel: II. Lajos... 48. szerint Enesei Cseszneki György is budavári udvarbíró lett volna. Ez azonban tévedésen alapul: Cseszneki 1526. június 22-én komáromi és tatai uvarbíró volt. (Bunyitay, Rapaics, Karácsonyi: Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából, I. k. Bp. 1902. 267.) Fenti összeállításunkban az udvarbíróra vonatkozó adatok közül az első és utolsóemlítést jegyeztük fel, esetleges újabb adatokkal az összeállítás pontosabbá tehető. B) A hasonmásban közölt oklevelek regesztái 1. 1472. augusztus 17. Esztergom. (Strigonii, tertio die festi Assumptionis virginis gloriose.) Mátyás magyar és cseh király meghagyja Ernust János zólyomi ispán és királyi kincstartónak, valamint István deák budavári udvarbírónak és utódainak (egregio Stephano litterato provisori curie castri nostri Budensis futurisque provisoribus curie eiusdem castri nostri), hogy őrizzék meg az esztergomi káptalant a Nyweg-i, Wymal-i és Gombamal-i bortizedek birtokában. (A felső jobb sarokban: de commissione domini regis dominó Agriensi referente. A lap alján lepattogzott titkos pecsét nyoma. OL., Ft., Esztergomi kpt. magánlevéltára, Lad, 45.. fasc. 9. nr. 4.) 2. 1476. február 13. Buda. (ín dicto castro Budensi, feria tertia.proxima in profesto beati Valentini martiris.) Török Pál budavári udvarbíró (Nos Paulus Thewrewk provisor curie castri Budensis) nyugtatja Kassa város elöljáróit, hogy a király és Gábor egri püspök parancsára átadták neki a Kassán kereszteshadjárat céljaira gyűjtött 6700 ft-ot. (Alul papírfelzetes gyűrűspecsét. OL., Ft., Kassa város lt., Appendix Schwartzenbachiana. 18101. sz.)