Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1963-ban / 255–269. o.

264 l^rönika kálásra vár Lengyel Alfrédnak a törvényhatósági jogú város közigazgatástörténetéről és Veress Miklósnak a tárnoki szék 1526—1848. évi történetéről készült kézirata. A forrásközlések között első helyen kell említenünk a földosztás történetére vonatkozó kiadványt, amelyhez az év folyamán a levéltárak dolgozói még a helyi sajtóanyagot is átvizsgálták. A szerkesztés 1964-ben befejeződik s a kötet 1965-ben jelenik meg. „A magyar internacionalisták a Szovjetunióban" című, más intézményekkel együtt szerkesztendő közös szovjet—magyar kiadványhoz a levéltárak több mint kettőszáz dokumentumot kutattak fel. Karsai Elek elkészítette az „Iratok az ellenforradalom történetéhez" című kiadványsorozat IV. kötetének kéziratát. A „Munkásmozgalom Fejér megyében 1905—1944" (Székesfehérvár 1963) című dokumentumgyűjteményt Szilvágyi Irén levéltári őr állította össze. Horváth Ferencnek „Kőszeg ostromának leírása" és Kiss Máriának „Jobbágykezeslevelek" című forrásközlése a Vasi Szemlében, Csákabonyi Kálmánnak „A szarvasi lázadás" és „Az 1931. évi endrődi képviselőválasztás" című írása a Körös Népében jelent meg. A Magyarország Történeti Demográfiája című kötetben (Bp. 1963) található Bakács Istvánnak „A török hódoltság korának népessége" és IIa Bálintnak „összesítő kimutatás Magyarország 1787. évi népesedési állapotáról és Magyarország lakott helyeinek és népességének Ösz— szesítő katasztere 1793-ból" című-történeti statisztikai feldolgozása. A levéltárak a helytörténetírás művelését, sőt irányítását is saját profiljukba tartozó feladatnak tekintik. A Levéltári Osztály lépéseket tett abban az irányban, hogy a levéltárak eme szerepét megfelelő szervezeti keret kiépítésével is biztosítsa. Egyelőre azonban csak a szép számban megjelent feldolgozások tanúsítják, hogy a levéltárosok tudatában vannak és igyekeznek megfelelni e téren is a rájuk háruló feladatoknak. Sajnos, a. levéltárak kiadványproblémáik megoldatlansága miatt kénytelenek más szervek évkönyveit és folyóiratait igénybevenni, hogy dolgozóik részére a minimális publikálási lehetőséget megteremthessék. Az Arrabona című múzeumi évkönyv 1963. évi számában jelent meg Lengyel Alfrédnak „A győri várispánság kialakulása", Balázs Péternek „Az első győri iparműkiállítás 1846-ban" és SáryIstvánnak „A Szigetköz vasútépítési tervezetének története" című tanulmánya. Kulcsár Imre „Adatok Mosón megye feudális korának egészségügyi történetéhez" című összeállítását az Orvostörténeti Könyvtár Közleményeiben (1963) olvashatjuk. A Soproni Szemle (1963) közöjte Horváth Zoltánnak „Kommunista vádlott 1850-ben" című írását. A Vasi Szemle ez évi számaiban található Horváth Ferencnek „A bögötei iskola" (II. rész) és az „Egy kőszegi kalmár számadásai 1592—1593", továbbá Kiss Máriának „A kőszegi csizmadia legények szabályzata" című feldolgozása. Degré Alajosnak „Egy XVIII. századi falusi népítélet hagyománya" című írása az Etnográfiában (1963) jelent meg, a „Zalai kísérlet 1944-ben fasiszta egységpárt alakítására" című a Századok szerkesztőségénél van. A dunántúli vonatkozásúak közül még Farkas Gábornak „Az 1831. évi kolerajárvány Fejér megyében" (Alba Regia 1962) és a „Parasztmozgalmak Fejér megyében a XVIII. század első felében" (Pirkadás 1963), továbbá Kopasz Gábornak „A Horthy-rendszer telepítéspolitikájának érvényesülése a Dél-Dunántúlon" (MTA Dunántúli Tudományos Intézete Értekezései 1961/62) című tanulmánya érdemel említést. A Történelmi Szemle (1963) közli Kosáry Domokos „Néhány tanulság a kuruckori Pest megyéből" című elemzését. Gyimesi Sándor „Az eredeti tőkefelhalmozás néhány kérdése Miskolcon" és „A miskolci építőmunkások 1906. évi sztrájkja" című feldolgozása a Borsodi Szemlében (1963), Komoróczy György „A munkásmozgalom történetének néhány kérdése Hajdú-Bihar megyében az ellenforradalmi korszak idején" című összeállítása a Déri Múzeum Évkönyvében (1960/61), Hársfalvi Péter „Nemesek és parasztok Nyíregyháza társadalmában" című írása a Jósa András Múzeum Évkönyvében (1960), ugyané szerző az „Adatok a Szabolcs megyei családnépesség létszámáról a XVIII. századbán" című tanulmánya az Agrártörténeti Szemlében (1963) és Szabó Ferenc „Adatok az orosházi utcák, és utcanevek történetéhez" című munkája a Szántó Kovács János Múzeum Évkönyvében (1962) jelent meg. Az üzemtörténeti feldolgozásokat Jenéi Károly, Szilágyi , Gábor és Várkonyi György „Az Orion Rádió és Villamossági Vállalat története" (Bp. 1963) és Rácz Béla „Az Aszódi Vasmű története a felszabadulás időszakában" (Századok 1963) című munkája képviseli. A magyar történelem különböző korszakait érintő feldolgozások közül említést érdemel Bakács Istvánnak „Die Wirtschaft vont XVI. bis zum XVIII. Jahrhundert" (Allgemeine Landestopographie des Burgenlandes. B. IL Eisenstadt 1963), Maksay- Ferencnek „A népi kurucság ideológiájának kérdéséhez" (Történelmi Szemle 1963), Sárközi Zoltánnak „Az erdélyi szászok a nemzeti ébredés korában" (Bp. 1963), Kosáry Domokosnak „A paraszti família kérdéséhez a XVIII. -század elején" (Agrártörténeti Szemle 1963), „Széchenyi in Recent Western Literature" (Acta Historica 1963) és „Kemény és Széchenyi 1849 után" (Irodalomtörténeti Közlemények 1963), Hajdú Tibornénak „Politzer Zsigmond" (Párttörténeti KÖzle-