Levéltári Közlemények, 35. (1964)
Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - Kubinyi András: A budai vár udvarbírói hivatala, 1458–1541 : kísérlet az országos és a királyi magánjövedelmek szétválasztására / 67–98. o.
7S Kubinyi András hogy a (Sasadhoz tartozó) ujmáli és gomhamáli szőlők dézsmáját, amelyet korábbi parancsára Budára szállítottak, adja meg az érseknek, vagy ha a várnak szüksége van a borra, fizesse meg az árát. 77 1483 J ban Mátyás a budai vár eltartására lefoglak budai és germendi bor- és gabonatizedeket csak azért adatja vissza a veszprémi püspöknek, mivel annak a török ellen kell fegyverkeznie. 78 Később is gyakran, a király szedeti be — bár tekintélyes bérfizetés ellenében — a budai bortizedet. A bérösszeg nyilván így is alacsonyabb volt a tényleges bevételinél. 79 Hasonlóképpen bérelte az uralkodó a szerémi tizedeket is. 80 A bért a kincstár fizette ki ugyan, a tizedeket azonban úgy látszik^ hogy 'a provizorök szedték. Kincstári kezelés esetén ahogy a bérfizetésre van, úgy a kezelésre is kellene találnunk adatokat az Ernuszt-féle 1494/95. évi számadáskönyvben. (Mivel nem mindig a király szedette be a dézsmát, 81 hozták a törvényt.) Az udvarbíró nemcsak azokat a jövedelemforrásokat kezeké, amelyek a törvényekből ismeretesek, hanem hosszabb-rövidebb ideig egyéb jövedelemforrásokat is kezek. Első helyen említendők a budai várnagytól átvett, és az egykori kis budai vártartományhoz tartozó javak. A budai vár alá ugyanis királyi conditionáriusdk voltak rendelve, akik az uralkodónak, helyesebben a várnak bizonyos meghatározott jellegű munikajáradékkal tartoztak. Ilyenek más váraknál is éltek, sőt szintién fennmaradtak a XV. századig. 82 A budai és pesti conditionáriusok végig a várhoz tartoztak, és ezáltal megőrizték önállóságukat a városi hatósággal szemben. Pest területén a révnél a pesti királyi hajósok alakítottak ki céh formájában a városi hatóságtól területileg is független 'szervezetet, amelynek élén egy bíró állott. Más helyen már részletesen foglalkoztunk velük, 83 ezért itt csak a provizorhoz, minit a királyi földesúri joghatóság képviselőjéhez fűződő kapcsolatukat érintjük. 1489-ben Mátyás király, mivel egy volt pesti hajósmester paniaiszoka, hogy a pesti rév hajósainak bírája kizárta őt a, mesterek közül, ós ezenkívül egy pesti házát is elfoglalták, meghagyja a provizoirníak, hogy a feleket idéztesse meg rövid határidőre praesentiája (bírói jelenléte, azaz bírósága) elé, és ha a panasz igaznak bizonyul, helyezze vissza a panaszost a mesterek közé, adasson elégtételt és adja vissza a házat. 84 Ezek szerint tehát a 'hajósok mint királyi népek ügyében az udvarbíró' a:z illetékes bíró. Hasonló volt a helyzete Budán a külvárosi, szintén királyinak mondott halászoknak. A rájuk vonatkozó adatok a haliárusítással kapcsolatosak. Budán ugyanis halat árulni a mészárosoknak, haláruisoknak és halászoknak lehetett. 85 Az előbbiek városi, polgár céhet alkottak, míg a halászok — bár szintén céh77 OL., Ft., Esztergomi kpt. mag. lt. Lad. 45. fasc, 7. nr. 15. 78 Székesfehérvári püspöki lt. Oklevelek. 79 1494—95 : Engel: Geschichte . . . I. k. 151, 162, 163. stb. 80 1494-ben 2500 ft-ot fizettek bérként: uo. I. k. 43. 81 Olykor a tulajdonos egyház szedette: vö. pl. a veszprémi püspökség fennmaradt dézsmalajstromait: 1505: Dl. 36658. — 1510. körül. OL., Ft., Veszprémi püspöki lt. Gazd. oszt. 82 Pl. a pozsonyi várhoz tartozó gellei népek. Teleki i. m. XI. k. 188. skk. — A halászok Pozsonyban szintén hallal tartoztak a várnak. Király János: Pozsony város joga a középkorban. Bp. 1894. 118—19. (A halászok azonban, legalábbis Pozsonyban, akkor már nem voltak conditionáriusok.) m Kubinyi András: Budafelhévíz helyrajza és gazdasági fejlődése. Tanulmányok Budapest múltjából. XVI. k. 1964. 104—106. 84 Kovachich M. G.: Formuláé solennes styli. Pest 1799. 388—89. 85 Budai Jogkönyv 111—12. §. (Mollay-Ule kiadás: 103—4.)
