Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - Kubinyi András: A budai vár udvarbírói hivatala, 1458–1541 : kísérlet az országos és a királyi magánjövedelmek szétválasztására / 67–98. o.

A budai vár udvarbírói hivatala 1458—1541. 75 a jöbbágysorba süllyedt,

53 akiket az adózásnál jobbágymódra írtak össze.

54 Természetesen a királyi földesúri joghatóság alatt élő kunok felettit ezt a joghatóságot az udvarbíró képviselte. De a Jászkunságon akkor már kialakult egy földesúri kun réteg, a szállásikapitányoké, és miként a nemesek a megyékben, ők is territoriális szervezetekben, a székekben szerveződtek.

55 Itt ők bíráskodtak. A székek élén ugyan választott székklapitányoík álltaik,

56 azonban nekik a budavári provizor, aki magát a kunok „comeis parochialis"-ániak, megyésispánjának tekintette

57 utasításokat adott,

58 azok pedig őt döminusuknak tekintették.

59 Mindez arra utal, hogy az udvarbíró nemcsak gazdatiszt, hanem közigazgatási funkcionárius is volt, aki a közigazgatást alárendelt kapitányok és officialisok által intézte, és így a fenti megállapítást bizonyos mértékben módosítani kell. Az udvarbíró közigazgatási funkciójából ered az, amikor az ő relatiójára erősíti meg a király a jászkunok kiváltságait.

60 A Paflagi udvarbíróságával kapcsolatos adatok feltételezni engedik, hogy az 1518-as törvénynek az ud'Varbíróságra vonatkozó szakaszai — legalábbis résziben — a szokásjogon alapultak, ezlért vizsgáljuk meg most a többi, a törvény értelmiében szintén az udvarbíró kezelésébe utalt jövedelemforrás helyzetét. Az itt felsorolt javak közül Munkács, Óbuda, Csepel, Zsámibok és Solymár általában királynéi birtok, míg a KOÍS, helyesebben Rotsd sziget (a mlai Szentendrei sziget) Visegrád tartozéka.

61 A királynéi birtokok ugyan szinte állandóan a királynék, illetve Mátyás idejében édesanyja birtokában lévén, csak a II. Ulászló özvegysége és II. Lajos házassága közötti másfél évtizediben (ebbe a korszakba esik az 1518/19-es törvény!) kerülhettek a provizor felügyelete alá. Igaz, Paflagi László 1461-ben az udvarbíróság mellett az óbudai várnagyi 53 Kring Miklós i. m. 60. 1. 4. j., 61. — Györffy György: A kunok feudalizálódása. (Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. Szerk.: Székely György.) Bp. 1953. 265. skk. 54 Engel: Geschichte .. . I. k. 137, 139. 55 Györffy i. m. 272—5. 58 Kring i. m. 175. skk. 57 Piber Benedek budai provizor: ,,conquerentur nobis, tamquam comiti ipsorum parochiali, iudex et iurati oppidi regié maiestatis in Halas" Zichy Okmánytár. XII. 308. 58 L. fenn a 41. skk. j-ben idézett adatokat, és ezenkívül pl. 1477: Piber Benedek provizor levele „Nobili Alberto litterato Comiti Comanorum Sedis Kolbaz nobis dilecto", amely így kezdődik: „Commissimus tibi firmissime per presentes . . ." Gyárfás i. m. III. k. 679. — 1484: Ráskai Balázs udvarbíró pátense: „universis et singulis comitlbus ac vicecomitibus comanorum et philisteorum, necnon castellanis, tributariis et officialibus eorumque vicesgerentibus, subditis nostris. . ." Dl. 18995. — Bornemissza provizor pátense 1525-ből: „Universis et singulis nobilibus et circumspectis capitaneis, judicibus, juratis, ceterisque civibus et populis tam philisteorum, quam etiam comanorum ad provisoratum curie castri Budensis pertinentium ..." A továbbiakban kiderül, hogy Zalay János, Kolbászszék officiálisa a provizor servitora. Dl. 47629. 58 1502: Túr mezőváros jobbágyai jelentése urukhoz, Kállay Jánoshoz. A kunokkal való viszályukban felkeresték a budavári provizort, „et Idem suas litteras dedit, ut ex parte illius térre nobis omnino pax daretur. Litteras verő eiusdem presentavimus comiti cumanorum, et eisdem tamquam mandatis domini sui obedivit, sed cumani prenominati litteras iamdictas non advertentes.. ." Dl. 56335. 60 Gyárfás i. m. III. k. 703, 705. 61 Bártfai Szabó i. m. 440—44. — Hatvani Mihály: Magyar történelmi okmánytár a brüsseli országos levéltárból és a burgundi könyvtárból. I. k. (Magyar Tört. Emi. 1/1. köt.) Pest, 1857. 23.